A várt 50 milliárd eurónál nagyobb, 60 milliárd eurós havi kötvényvásárlásba kezd az ECB márciustól és ezt egészen 2016 szeptemberé végéig folytatta - jelentette be Mario Draghi a sajtókonferencián. Az euró azonnal az 1,16 dollár/eurós szint alá esett. A bank döntéshozói előzőleg változatlanul 0,05 százalékon hagyták az ECB alapkamatát.

Előzőleg fanyalogtak az elemzők, s nem biztos, hogy ezt a véleményüket megváltoztatják. Csalódottak lesznek a piaci szereplők függetlenül attól, milyen bejelentéssel áll elő az Európai Központi Bank elnöke a bank csütörtöki kamatdöntő ülése után - állította Dennis Gartman ismert befektető, a CNBC publicistája. Szerinte a történet vége az lesz, hogy Draghi és az európai jegybank nem tudja végrehajtani azt, amit várnak tőle.

Kapcsolódó

A banknak fel kellene tornásznia az ECB 2000 milliárd eurós mérlegfőösszegét 3000 milliárdra, arra a szintre, ahol évekkel ezelőtt állt. A gond az, hogy nincs meg ehhez a kellő muníciója vagy, ha tetszik, a kapacitása. Miközben az amerikai jegybank, a Fed csak egy állam (az USA) állampapírjait vásárolta, az ECB-nek 19 különböző kibocsátó kötvényeiből kellene jól összeválogatnia, mit vegyen meg és mit nem.

Tisztes próbálkozásra számíthatunk - állítja a szakértő -, de minden a mennyiségen múlik. Kérdés, hogy sikerülhet-e a kellő nagyságú mennyiségi monetáris enyhítést végrehajtaniuk. Azt biztosra vehetjük, hogy bármit tesz is az európai jegybank, az két-három héten belül gyengíteni fogja az eurót és ad némi hátszelet az európai gazdaságnak. De ez nem lesz egy nagy segítség.

Svájci frank mindenáron

Az európai piacokon óvatos kereskedés előzte meg az ECB döntéshozóinak várva várt ülését. A londoni FTSE index kissé emelkedett, a párizsi CAC és a frankfurti DAX picit csökkent. A délelőtti kereskedésben az uniós valutát stabilan 1,1619 dollár/eurón váltották. Eközben az egyéves svájci állampapírok hozama rekordmélységbe, mínusz 1,05 százalékra esett. Ez azt mutatja, hogy sokan annak ellenére frankbefektetésbe viszik a pénzüket, hogy ezért a "biztonságért" le kell mondaniuk annak egy százalékáról.

Az európai jegybank mai lépését megelőlegezte az a szerdán délután kiszivárogtatott hír, amely szerint havi 50 milliárd eurós QE-t jelentenek be a bank döntéshozóinak csütörtöki ülése után. Az nem derült ki, hogy ezt milyen hosszú ideig folytathatja az ECB, ezért kérdés maradt, hogy végül összesen 500 milliárd vagy 1000 milliárd eurót pumpálhatnak-e az európai gazdaságba.

További fontos részletkérdés volt, hogy az ECB egyedül lép-e a piacra vagy megosztja a beavatkozást az eurótagállamok jegybankjaival. Egyes szakértők szerint az utóbbi egyenértékű a monetáris enyhítés felhígításával, mivel csak az európai jegybank képest pénzt teremteni, s ezzel növelni térség pénzellátását, ami a lazítás értelme.

Super Mario

Draghi sajtókonferenciáján elismerte, hogy azért kellett az újabb QE mellett dönteniük, mert a tavalyi beavatkozások nem voltak elegendőek az infláció beindításához. A most bejelentett intézkedések növelhetik a hitelkínálatot, erősíthetik a keresletet és végső soron feltornászhatják a pénzromlás ütemét az ECB kissé két százalék alatti célértékéhez.

A monetáris enyhítést mindaddig folytatják, amíg az infláció érezhető nem lesz. További fontos részlet, hogy a kötvényvásárlásokat az eurótagállamok adósságának arányához igazítják: az ECB vásárlásai az egyes állampapírfajták maximum 25 százalékáig, az állami tartozások maximum 33 százalékig terjedhetnek. Ez azt jelenti, hogy főként a nemzeti bankok fizetik a saját országuk adósságán keletkező veszteségeket.

Az euró beszakadt Draghi megszólalása után: 1,1611 dollár/euróról 1,1536-ig zuhant az árfolyam. A tízéves német államkötvény hozama 0,5 százalékra, a hasonló spanyol hozam rekordalacsony szintre 1,453 százalékra süllyedt. A twitteren super mariós karikatúrák jelentek meg, tükrözve, hogy a piac elégedett a meglehetősen méretes és nyílt végű - azaz nem meghatározott időpontig tartó - monetáris enyhítéssel.

Hüm-hüm-hüm

A sokkoló kezdet után a részletek megjelenése elkezdte hűteni a kedélyeket. A Fed monetáris enyhítése brutális beavatkozás volt, az ECB-jé olyan brutális beavatkozás, amelyhez tartozik egy vastag használati utasítás is - idézte az egyik twitterező megjegyzését a MarketWatch. Draghi a kérdések nyomán kénytelen volt védeni az államkötvényekkel járó kockázat megosztását. Mivel az eurózónának nincs egyetlen kincstára, nem vehetik át a kötvénykibocsátás felelősségét nemzeti jegybankoktól.

Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor twitterbejegyzésében úgy értékelte a QE-t, hogy az ECB a nagyobb, 1000 milliárd eurós program fejében csupán a kockázat 20 százalékát vette át az eurótagországok központi bankjaitól. Draghi megjegyezte, hogy a QE azonnali elindításával kapcsolatban nem volt teljes egyetértés az ECB döntéshozó testületének tagjai között.

Máris idegeskednek a németek

Draghi ismételten leszögezte, hogy a program feltételeit úgy alakították ki, hogy elkerüljék az eurótagok adósságának finanszírozását. Görögországgal kapcsolatban nem fogadtak el különleges szabályokat. A 33 százalékos korlát rájuk is vonatkozik, így a görög kötvényeket is vásárolhatják júliustól, ha a "szükséges feltételek" teljesülnek. Kaphatnak tehát hátszelet a görögök, ám ehhez kérnek tőlük cserébe valamit, azaz ki kell tartaniuk az EU-IMF hitelprogram végrehajtása mellett.

Közben ömlenek a twitteres megjegyzések. Nicolas Spiro, a nevét viselő befektetési cég vezetője úgy látja, hogy az európai kötvényvásárlási programot elindították ugyan, de súlyos politikai kompromisszumokkal, amelyek hatása máris látszik. Ezt támasztja alá egy további bejegyzés, amelyből kiderült, hogy a németek máris visszavágnak. Kurt Lauk, a kormányzó CDU gazdasági tanácsának vehetője arról beszélt, hogy az ECB monetáris beavatkozásaival elfedi az eurózóna közgazdasági problémáit.

Draghival egy időben beszélt a davosi világgazdasági fórumon Angela Merkel német kancellár. Elemzők szerint szavai azt tükrözték: tudja, hogy hazája politikai elitjében nem fog pozitív visszhangot kelteni az ECB QE-je. Hangsúlyozta, hogy az európai jegybank független szervezet (azaz mosta kezeit), majd honfitársainak címezve hozzátette ehhez, hogy az eurózóna országainak egyensúlyba kell hozniuk költségvetéseiket, mielőtt nőnek az adósságukat finanszírozó kötvénykibocsátás költségei.

A sok is kevés

A 60 milliárdos havi vásárlások márciustól jövő szeptemberig összesen 1100 milliárd eurót pumpálnak a gazdaságba, ami több a korábban vártnál - értékeli az ECB döntését Jonathan Loynes, a londoni Capital Economics tanácsadó cég európai ügyekben illetékes vezető elemzője. Az igazi növekedés azonban csak havi 50 milliárd euró, mivel az ECB eddig is költött 10 milliárdot értékpapír-vásárlásokra.

A bejelentés után erősödött a dél-európai országok kötvényeinek kereslete (esett a hozamuk), ami azt mutatja, hogy a QE nagysága és nyílt vége egyelőre felülírja a vele kapcsolatos kétségeket. Ugyanakkor még ettől a méretes monetáris enyhítéstől sem várható, hogy növekedésre bírja az eurózóna gazdaságát és megszüntesse a hosszan elnyúló, súlyos károkat okozó defláció veszélyét.