A Magyar Nemzeti Bank immáron a 15. egymást követő kamatcsökkentését hajtotta végre tegnap, 20 bázisponttal, 3,40 százalékra mérsékelve alapkamatát. Ez azt jelenti, hogy Magyarország lépésről lépésre kihasználja a javuló inflációt és a kedvező világgazdasági környeztet. Tavaly augusztus óta kevesebb mint felére vágták az akkor hét százalékon álló alapkamatot - írja a tegnapi MNB-döntésről szóló beszámolójában a Financial Times.

Meglepő volt ugyanakkor, hogy a forint 0,3 százalékos gyengüléssel reagált a döntésre, ugyanis az pontosan megfelelt a várakozásoknak. A magyar kamat most éppen hogy csak magasabb a márciusi lengyel szintnél. A kedvező inflációs kilátások, amelyek azt mutatják, hogy a pénzromlás üteme jelentősen elmarad a jegybank háromszázalékos céljától, további vágásra bátorítják a bankot - véli Nicholas Spiro, a nevét viselő londoni befektetési cég vezetője.

Elhasalhat a forint

A galamb lelkületű jegybanki vezetés és a folyó fizetési mérleg többlete olyan kombináció, amely miatt a kötvénybefektetők egyszerűen imádják Magyarországot - véli az elemező. Ez tényleg figyelemre méltó fordulat a korábbiakhoz képest.

William Jackson, a Capital Economics tanácsadó cég feltörekvő piacokkal foglalkozó szakértője viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy számos oka lehet az MNB-nek a hitelköltségek mérséklésének befejezésére. A GDP lassan bővül és a változékony energia- és élelmiszerárakat figyelmen kívül hagyó maginfláció nő, ezért ha eltúlozzák a kamatcsökkentést, akkor a forint nagyot gyengülhet.

A kormány és a bankok

A magyar gazdaság kilábalása a harmadik negyedévben nem volt olyan meggyőző, mint a csehé és a lengyelé, ugyanakkor az vállalkozói és fogyasztói bizalom javult. Ez arra utal, hogy a július-szeptemberi GDP-növekedés meghaladhatja a második negyedéves 0,5 százalékos pluszt. Kockázatot jelent azonban a kormány és bankszektor közti feszültség megerősödése a devizahitelek kezelésével összefüggésben.

A Capital Economics legpozitívabb forgatókönyve szerint a kormány együttműködést keres majd a pénzintézetekkel a devizahitelek mérséklése érdekében. A 2011-es egyoldalú lépés, a végtörlesztés idején, amelynek veszteségét a bankok nyelték le, 15 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben.

Jackson arra számít, hogy ha a bankok és a kormány valamilyen közös álláspontra jutnak és az eurózónában nem alakul ki újabb válság, akkor az MNB két további 20 bázispontos vágással 3,00 százalékra viszi le az alapkamatot idén. Ez az a szint, amiről Matolcsy György, a bank elnöke korábban azt mondta, hogy óvatosan kell megközelíteni.