A világgazdaság 2015-2016-ban kissé gyorsulhat, a 2014-es 3,3 százalékról jövőre 3,5 százalékra, 2016-ban 3,7 százalékra - derül ki az IMF Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című kiadvány legfrissebb adataiból. Ez az ütem azonban 0,3 százalékkal mérsékeltebb érték, mint ami a 2014 októberi előrejelzésben szerepelt.

Az IMF szerint a jelenlegi fejlemények különböző módon érintik az országokat, az új, növekedést támogató tényezőket - mint az alacsony olajárak, az euró és a jen gyengülése -, több mint ellensúlyozzák az október óta megjelent negatív folyamatok,  több országban számolni kell a válság elhúzódó hatásaival és az alacsonyabb potenciális növekedéssel.

Az IMF szerint a globális növekedésre ható kockázatok most kiegyensúlyozottabban vannak jelen, mint októberben, de az olajárak jövőbeli alakulása körüli bizonytalanság, illetve az e mögött álló okok egy új kockázati tényezőt is jelentenek a világgazdasági kilátásokra - jegyzi meg a WEO. Az alacsony olajár egy, a vártnál is nagyobb lökést adhat a globális keresletnek, különösen a fejlett országokban, de az olaj ára a vártnál korábban emelkedni is kezdhet és a vártnál is nagyobb mértékben - amennyiben a kínálati oldali válasz az alacsony árakra az előrejelzésben feltételezettnél erősebb lenne.

A kockázatok között említi még az IMF - különösen a feltörekvő gazdaságok esetében - a bizalom megingását és a globális pénzpiaci volatilitást. A kiváltó okok között a fő gazdaságok aktivitásában, vagy az amerikai monetáris politika normalizálódásában bekövetkező meglepetéseket említi. A feltörekvő gazdaságok különösen kitettek ennek, miután tőkekiáramlással szembesülhetnek. Ezek a kockázatok az olajexportőrök esetében - ahol a mérlegek sérülékenysége és a külső sérülékenység nőtt - még inkább emelkedtek.

Az eurózónában deflációs kockázat fenyeget: kedvezőtlen - külső, belső - sokkok tartósan alacsony inflációhoz vagy az árak csökkenéséhez vezethetnek, miközben a monetáris politikai válasz lassú. A Valutaalap szerint a geopolitikai kockázatok továbbra is magasak, bár a globális olajpiaci zavarokra vonatkozó kockázatok már a bőséges kínálat fényében enyhébbnek tűnnek.

Bonyolult mozaik

Ez egy összetett és bonyolult mozaikká áll össze: ez jó hír az olajimportőröknek, de rossz hír az olajexportőröknek. Jó hír a nyersanyag-importőröknek, de rossz hír a nyersanyag-exportőröknek. Folytatódó kínlódást jelent a válság hatásaitól szenvedőknek, jó hír az euróhoz és jenhez kötődő gazdaságoknak és rossz a dollárhoz kötődőeknek - ecsetelte Olivier Blanchard, az IMF gazdasági tanácsadója és kutatási igazgatója.

Az IMF legfrissebb felülvizsgálata szerint a fejlett gazdaságok a 2014-es 1,8 százalékos növekedés után 2015-ben és 2016-ban is 2,4 százalékkal növekedhetnek, azaz 0,3 százalékkal lassabban, mint ahogy arra a Valutaalap szakértői a tavaly októberi előrejelzésükben számítottak. Az e csoportba tartozó országok esetében vegyes a kép: az USA növekedési ütemén például 2015-16-ra vonatkozóan is javította az IMF, Japánét és az eurózónáét rontotta - ezen belül a magyar gazdaság számára kiemelten fontos német gazdaság is lassabban növekedhet.

A legfrissebb előrejelzés alapján az USA 2015-ben 3,6 százalékkal fog bővülni - 0,5 százalékkal gyorsabban, mint az októberi előrejelzésben szerepelt -, főleg az erősödő belső kereslet miatt. Az olcsó olajárnak köszönhetően erősödik a reálgazdaság és fogyasztói bizalom, az alkalmazkodó monetáris politika pedig ezt a folyamatot továbbra is támogatja az előre beharangozott fokozatos kamatemelés ellenére.  Az Egyesült Államok gazdasága 2016-ban 3,3 százalékra lassulhat, ám ez az ütem is 0,3 százalékkal gyorsabb, mint azt októberben prognosztizálták a Valutaalap szakemberei.

Ezzel szemben gyengébb beruházási kilátások árnyékolják be az eurózóna gazdasági kilátásait, amelyet az IMF 2015-re 0,2, 2016-ra 0,3 százalékkal rontott az alacsonyabb olajárak hatása, valamint a kilátásba helyezett jegybanki lazítás, a semlegesebb költségvetési politika és az elmúlt időszak eurógyengülése ellenére. Ennek fényében a legfrissebb előrejelzés szerint az eurózóna idén 1,2, jövőre 1,4 százalékkal növekedhet. A német gazdaság is az októberben előrejelzettnél lassabban fog növekedni, a Valutaalap szerint idén 1,3, jövőre 1,5 százalékkal bővülhet.

A japán gazdasági növekedésen - amely 2014 harmadik negyedévében technikai recesszióba süllyedt - szintén rontott az IMF, bár a gazdaságpolitikai lépések az olajárak emelkedésével és a jen gyengülésével együtt erősíthetik a gazdasági növekedést 2015-2016-ban. Ez az új előrejezés szerint idén 0,6, jövőre 0,8 százalékos bővülésre lehet elegendő a szigetországban.

A feltörekvők között a régiónk nyerő

A feltörekvő piacokon is lassabb növekedési ütemet vár az IMF, mint októberben, jóllehet e gazdaságok növekedése stabil marad 2015-ben 4,3, 2016-ban 4,7 százalékos bővüléssel. A kilátások romlását három fő okra vezeti vissza az IMF:

  • Az első ilyen tényező, a kínai gazdasági kilátások romlása: itt a beruházások növekedése lassult, ami folytatódhat, így az  IMF 7 százalék alá rontotta a növekedési kilátásokat. A Valutaalap szakértői szerint a döntéshozók vélhetően a gazdaság - a hitelek és beruházások hirtelen felfutása miatti - törékenységének csökkentésére helyeznek nagyobb hangsúlyt és kevésbé foglalkoznak majd a gazdaság lassulásával. Ez a lassabb növekedési ütem azonban Ázsia többi részére is ki fog hatni.
  • A második tényező: Oroszország gazdasági kilátásai jelentősen romlottak, már 3 százalékos zsugorodásra számítanak a Valutaalap elemzői 2015-ben - ez 3,5 százalékkal alacsonyabb ütem, mint azt októberben jelezték -, főleg az olajárak bezuhanásának és a megnövekedett geopolitikai feszültségek miatt.
  • A harmadik tényező: sok feltörekvő és fejlődő gazdaság közül a nyersanyagexportőrök esetében a várható fellendülés az októberben vártnál gyengébb lesz vagy később jelentkezik, minután az alacsony olaj- és egyéb nyersanyagárak kereskedelemre és reálgazdaságra gyakorolt hatása a közép távú növekedésre jelentősebb hatást gyakorol. A feltörekvő olajimportőr gazdaságokban az olcsó olajárak kisebb mértékben éreztetik kedvező hatásukat, mint a fejlett gazdaságokban, miután ezek általában a kormányoknál csapódnak le (pl. alacsonyabb energiaár-támogatásban)

A feltörekvő és fejlődő Európa esetében az idei gazdasági helyeztet kissé pozitívabban, míg a jövő évit borúsabban látja az IMF. A friss számok alapján 2015-ben 2,9, 2016-ban 3,1 százalékkal bővülhet a régió, ez 0,1 százalékkal jelent gyorsabb, illetve 0,2 százalékkal lassabb ütemet az említett két évre az októberi előrejelzéshez képest.

Javaslatok

A 2015-16-ra szóló gyengébb növekedési kilátások az IMF szerint aláhúzzák a potenciális növekedés javítására irányuló strukturális reformok szükségességét minden országban, beleértve azokat is, ahol a makrogazdasági döntési prioritások mások. Az IMF szerint a legtöbb fejlett gazdaságban az alacsony olajárból fakadó keresletnövekedés örvendetes, ez azonban tovább csökkenti az inflációt is, ami meg a defláció kockázatát növeli. A monetáris politikának így alkalmazkodónak kell maradnia, hogy megakadályozzák a reálkamatok emelkedését - hangsúlyozza az IMF elemzése -, ebbe beleértendő más intézkedés is, amennyiben az irányadó ráták már nem csökkenthetők tovább. Néhány gazdaságban az IMF szerint erős érvek szólnak az infrastrukturális beruházások mellett is.

Sok feltörekvő gazdaságban a makrogazdasági mozgástér szűk a gazdasági ösztönzéshez, de az alacsony olajárak enyhíthetik az inflációs nyomást és csökkenthetik a külső sérülékenységet, amely teret adhat a jegybankoknak a kamatemelések halogatásához.

Azok az olajexportőr országok, ahol az olaj tetemes arányát teszi ki a bevételeknek, ott a gazdaság arányaihoz mérten nagyobb sokkokat tapasztalhatnak. Az IMF úgy véli, azok az országok, amelyek a magasabb olajárak időszakában jelentős tartalékot halmoztak fel, ott megengedhető a költségvetési hiány emelkedése, és ezen tartalékok terhére az alacsonyabb olajárakhoz való költségvetési kiadások fokozatos alkalmazkodása. Mások a gazdasági sokk hatásának enyhítésére a fizetőeszközeik jelentős gyengítéséhez nyúlhatnak.

A Valutaalap elemzői emellett megjegyzik: az alacsony olajárak lehetőséget teremtenek az energiatámogatások és adók reformjára is, mind az olajexportőr, mind az olajimportőr országokban. Utóbbiak esetében az általános energiatámogatások megszüntetéséből fakadó megtakarításokat a szegényebbek védelmére irányuló transzferekre, a költségvetési hiány csökkentésére és - megfelelő körülmények között - az állami infrastruktúra bővítésére lehetne használni.