Az euróövezeti jegybank (ECB) nem változtatott kamatain: az irányadó ráta maradt 0 százalékon, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába -2,25 százalékon, az egynapos kereskedelmi banki betétek kamata pedig -0,4 százalékon. A kormányzó tanács azzal számol, hogy a jegybanki kamatok a jelenlegi, vagy alacsony szinten maradnak huzamosabb ideig.

Ugyanakkor bejelentették, hogy a monetáris enyhítést (QE) 2017 végéig meghosszabbítják. A havi kötvényvásárlások összegét 2017 áprilisától 80 milliárdról 60 milliárd euróra csökkentik. A programot, ha szükséges, 2017 decemberén túl is fenntarthatják.

Kapcsolódó

Változó feltételek

Mario Draghi bankelnök sajtótájékoztatóján az eszközvásárlási programmal kapcsolatban elmondta, hogy a program paraméterei januártól változnak. Az állami szektorra vonatkozó program lejárati időtartama szélesedni fog: a feltételeknek megfelelő kötvények hátralévő lejáratát két évről egy évre csökkentik. Olyan állampapírokat vásárolhat majd az ECB, amelyeknek a hozama az ECB betéti kamata (-0,4 százalék) alatt áll.

Draghi sajtótájékoztatója alatt az euró folytatta a dollárral szembeni gyengülését, vélhetően azért, mert első szakértői megjegyzések jelezték: ez nem igazi visszavonulás (tapering), miután egyszerre csökkentik a mennyiséget és növelik az időtartamot. Ez nem az, amire a piacok számítottak. Egyes megfigyelők arra következtetnek ebből, hogy nagy lehetett ez ügyben a megosztottság a kormányzó tanácsban, ám ezt az ECB elnöke úgy finomította, hogy széles körű (azaz nem egyhangú) volt az egyetértés.

Marad a politika

A bejelentést követően a német 10 éves bundok hozama 8,8 bázisponttal 0,433 százalékra ugrott, ami január óta a legmagasabb szintnek számít, az ötéves német kötvények hozama 5 bázispontot esett.

A sajtótájékoztatón a QE-program visszafogásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Draghi hangsúlyozta: "taper" azt jelenti, hogy nullára vágják a kötvényvásárlásokat és ez nem volt része az ülésen megvitatott témáknak. A jegybankelnök szerint ez most "nem szükségszerű".

Az ECB egyébként arra számít, hogy az eurózóna gazdasága mérsékelt, de stabil növekedést mutat majd, ami idén és jövőre 1,7 százalékos GDP-növekedést jelent, ami 2018-ban és 2019-ben 1,6 százalékra mérséklődhet. Az infláció folyamatosan emelkedik a jegybanki előrejelzés szerint, idén 0,2, jövőre 1,3, 2018-ban 1,5, 2019-ben 1,7 százalékos lehet a pénzromlás üteme. Eszerint nem éri el a bank kicsit két százalék alatti célszintjét, ami azt sejteti, hogy a monetáris politika továbbra is alkalmazkodó marad.

Az ECB a strukturális reformok gyors és hatékony bevezetését sürgette a gazdasági növekedés erősítése érdekében, illetve a jegybankelnök arra szólította fel az eurótagállamok kormányait, hogy a brüsszeli stabilitási és növekedési paktum keretein belül maradva fokozzák erőfeszítéseiket a gazdasági növekedés erősítése érdekében.

Mi a helyzet a Trump-hatással?

Egy, a "Trump-hatásra" vonatkozó kérdésre Draghi elmondta, "nagyon nehéz" felmérni az olyan nagy változások hatásait, mint a radikálisan új amerikai adminisztráció, a Brexit vagy az olasz referendum. A jegybankelnök szerint mindhárom esetben a piacok és a pénzügyi közvetítők "sokkal ellenállóbbnak bizonyultak", mint azt sokan várták. Ezeknek a változásoknak közép- és hosszú távon lesz hatása - tette hozzá.