Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormányszövetség egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen. Megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább "tisztességes megoldást" találni a listavezetők számára, azonban ez nem sikerült. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy sikerült széles körű konszenzust elérni.

Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. Aláhúzta, hogy Manfred Weber, a konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje valószínűleg indulni akar majd a posztért, elődje pedig egy keleti tagállamból származó politikus lehet, bár ez a képviselőtestületen múlik főként.

Kapcsolódó

Merkel kifejtette, hogy a történtek ellenére nem szeretne végleg búcsút inteni a csúcsjelölti rendszernek. Szerinte a jövőben jobb módszert kell kitalálni a tisztújításra, hogy el lehessen kerülni egy hasonló helyzetet.

Konszenzus és vétó, ami a baloldalnak nem tetszik

Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte a "pozitív" döntést, amely szerinte egy "mély francia-német egyezség gyümölcse", s hangsúlyozta, a cél annak biztosítása, hogy Európa ne legyen megosztott.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő "rendkívül kiegyensúlyozottnak" nevezte a csomagot, rámutatva, biztosították arról, hogy szociáldemokrata politikus kapja majd a gazdasági és pénzügyi tárcát a bizottságban. Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár üdvözölte az eredményt, és történelmi lépésnek nevezte, hogy a brüsszeli testületnek női elnöke lesz.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy vélekedett, hogy kulcsfontosságú döntések születtek az EU jövője szempontjából, olyan jelöltekre volt szükség, akik "az egységét szolgálják és nem sértegetnek egyes tagállamokat". A miniszterelnök a "szélsőbaloldal radikális jelöltjének", megosztó személyiségnek nevezte Frans Timmermans szociáldemokrata listavezetőt, akinek a kiválasztása szerinte már csak annak módja miatt is elfogadhatatlan lett volna, minthogy a döntést megpróbálták rákényszeríteni a tiltakozó tagállamokra.

"Lengyelországot nem lehet zsarolni. Megmutattuk, hogy a konfliktus fokozása, Lengyelország támadása nem vezet sehova" - fogalmazott.
Charles Michel belga kormányfő nagy megtiszteltetésnek és kiváltságnak nevezte, hogy az Európai Tanács következő elnökének választották. Illetve kijelentette, a csúcsjelölti rendszer nem megfelelő a jelenlegi formájában.

Holland kollégája, Mark Rutte azt mondta, az elért eredmény jó országa számára, bár "természetesen még jobb lett volna, ha a holland Frans Timmermans lett volna az Európai Bizottság elnöke".

"Komoly mérkőzés volt, de Hollandia elégedett lehet, ugyanis Timmermans továbbra is a legmagasabb pozíciót töltheti be a bizottság elnöke mellett" - fogalmazott.

Leo Varadkar ír miniszterelnök is üdvözölte, szerinte a "megfelelő embereket" jelölték a főbb uniós intézmények vezetésére. "Különösen örülök, hogy két nő tölthet be magas pozíciót. Úgy gondolom, ez fontos üzenetet a világnak" - közölte

Az uniós tagországok vezetői egyetértettek abban, hogy a következő választás előtt mindenképpen felül kell vizsgálni a csúcsjelölti rendszert - tette hozzá.

Manfred Weber, a néppárti EP-képviselőcsoport vezetője kedd este visszalépett csúcsjelöltségétől, s a frakcióülés után azt közölte, támogatják a kompromisszumos megoldást, készek felelősen eljárni, ugyanakkor a csúcsjelölti rendszer elsüllyedése szomorú nap a demokratikusabb Európáért folytatott küzdelemben.

Ezzel szemben Iratxe García Pérez szociáldemokrata frakcióvezető mélységes csalódottságát fejezte ki, és leszögezte, kiállnak a csúcsjelölti rendszer védelmében. "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Tanácsban jelen lévő populista kormányok kizárják a legjobb jelöltet csupán azért, mert fellépett a jogállamiságért és a közös európai értékeinkért" - emelte ki, Timmermansra utalva.

Bas Eickhout, a zöldpárti frakció egyik csúcsjelöltje is csalódást keltőnek nevezte és elutasította a döntést, amelyet szerinte az EP-nek nem kellene támogatnia. Az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német védelmi minisztert az Európai Parlamentnek kell majd jóváhagynia, várhatólag két hét múlva, és sokak szerint meglehetősen szoros szavazás várható.