A magyarországi ellenzéki pártok, a média és a civil társadalom számára nem pusztán az a tét, mekkora fölénnyel nyeri a vasárnapi parlamenti választásokat Orbán Viktor pártja, a Fidesz, hanem is, hogy a kormányfő a korábbinál is nagyobb nyomás alá helyezheti őket - vezeti fel cikkét a Financial Times (FT). Kiszivárogtatott hírek, burkolt fenyegetések és készülőben lévő törvények utalnak arra, hogy az újabb Orbán-kormány a korábbinál is keményebben ütközik majd az EU-val a demokrácia és a jog uralmának korlátozása miatt.

Előzmények

Az FT emlékeztet arra, hogy több mint egy éve tart a "nacionalista-populista" kormány Soros-kampánya. E szerint a magyar születésű, filantróp üzletember civil szervezeteket használ "terve" megvalósítására. Ez a terv nem más, mint hogy bevándorlók tömegeit telepítenék Magyarországra. A kormány februárban az úgynevezett Stop Soros törvények kezdeményezésével fokozta a nyomást. Ezek korlátoznák a nonprofit civil szervezetek tevékenységét.

A kormánypárti média a civilek szerint titkos módszerekkel szerzett, manipulált hangfelvételekkel igyekszik alátámasztani az ellenük irányuló törvények elfogadását. Végül nem sokkal e felvételek megjelenése előtt (mácius 15-én) Orbán Viktor erkölcsi, jogi és politikai elégtétellel fenyegette meg ellenfeleit. Ezzel kicsapta a biztosítékot az ellenzéki pártoknál és médiánál is.

Címkézés

A Stop Soros-csomag része, hogy menekültekkel is foglalkozó civil szervezeteknek működési licencet kellene kérniük a belügyminisztériumtól anélkül, hogy az elutasítás után fellebbezhetnének a döntés ellen - folytatja magyarországi életképét az FT. Emellett 25 százalékos büntetőadót vetnének ki a külföldről kapott támogatásaikra.

Ez a törvény csak követné azt a tavaly elfogadott jogszabályt, amelyet jelenleg az Európai Bíróság is vizsgál. Ez előírja, hogy azok a civil szervezetek, amelyek több mint 7,2 millió forintot kapnak külföldi forrásból, címkézzék meg magukat a "külföldről támogatott" jelzővel. A civilek szerint ezt a törvény olyan szervezetekre is ki lehet terjeszteni, amelynek alig van dolguk civilekkel.

Trükkös tudósítások

Az FT idéz egy példát a Magyar Idők című lapban megjelent riportokból, amelyet állítólag fedett oknyomozó újságíró készített. A Soros Fund Management egyik korábbi alkalmazottját idézik, aki szerint a pénzember milliárdokat költ és 2000 ember dolgozik neki Magyarországon. Soros Nyílt Társadalom Alapítványa megjegyzi, hogy az illető az alap világszintű létszámára utalhatott, ami kicsit több mint 1700.

A Magyar Idők nem válaszolt az FT kérdéseire a birtokában lévő felvételekkel kapcsolatban, de a Fidesz és a többi kormánypárti médium átvette a sztorikat. A miniszterelnök egyik rádióinterjújában arról beszélt, hogy Magyarországon kétezer zsoldos dolgozik Soros Györgynek.

Kovács Zoltán kormányszóvivő arról tájékoztatta az FT-t, hogy főnökei álláspontja szerint nem maradhatnak következmények nélkül, ha valakik alaptalan vádakat és hazugságokat terjesztenek. Ez különösen igaz az olyan politikán kívüli szereplőkre, akik a politikai játéktérre lépnek.

Főszereplő: Orbán Viktor

Az FT mellett a nemzetközi média számos szereplője szentel hosszú cikket a magyarországi választásoknak, amelyek főszereplője minden esetben Orbán Viktor miniszterelnök. A brit BCC internetes felülete például elképesztő képanyaggal, különleges internetes vizuális megoldással rukkol elő.

A cikk címe: Az ember, aki úgy véli, hogy Európát megszállták. Kiindulópontja a 2015-ös Charlie Hebdo-merénylet és az azt követő európai terrorhullám. A világ vezetői különböző tanulságokat vontak le ebből, ám a magyar kormányfő az első pillanattól a bevándorlást, a bevándorlókat vádolta.

A BBC ezt követően áttekinti a magyar történelmet a trianoni traumáig visszanyúlva és részletezi Orbán Viktor politikai karrierjét. Az utóbbiban külön hangsúlyt helyez az elmúlt nyolc-tíz évre, kiemelve az akkori ellenzéki politikus 2009-es fordulatát, amelyben oroszfalóból oroszbaráttá vált.

Látnok vagy autokrata?

A cikk végén idézik Bencsik András újságírót, aki azt mondja: azért csodálja Orbán Viktort, mert képes előre látni a jövőt. Olyan mint egy sakknagymester, aki 25 lépéssel lát előre.

Csintalan Sándor tévés személyiség szerint viszont úgy vezeti az országot, mint egy több millió alkalmazottal működő céget. Ha győz, tovább erősíti egyeduralmát, mivel rendszerét, amelyet a félelem és a feudális függési viszonyok tartanak össze, nem lehet konszolidálni.

Hogyan ítél a történelem?

A BBC szerkesztői szerint Orbán Viktor személyisége rányomta a bélyegét Európa közelmúltjára. A világon sok olyan ember rajong érte, aki szerint meg kell védeni a nemzetek szuverenitását a globalizációval szemben. Más kérdés, hogyan ítéli meg majd a történelem?

Ez attól függ, hogy a győztesek vagy a vesztesek közé kerül-e. Ha a visegrádi négyek megerősödnek, és képesek lesznek ellensúlyozni Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár vízióját (egy a jelenleginél integráltabb) Európáról, az megnyugtathatja a magyar vezetőt. Ha bírálói belátják, hogy igaza volt, amikor a bevándorlásban találta meg korunk fő kérdését, akkor győztesnek érezheti magát.

Ha azonban a jövőben az EU-s támogatások folyósítását az európai alapértékek tiszteletéhez kötik vagy a magyar társadalom megelégeli a miniszterelnök autokrata stílusát, akkor el fognak feledkezni róla, a futottak még kategóriájába kerül.

A fotó forrása: Kisbenedek Attila/AFP.