Ez a fejlemény általános vélekedés szerint összefüggésbe hozható azzal, hogy a héten zsákutcába jutottak az immár több mint ötszáz napja ügyvezető kormánnyal evickélő Belgiumban a már-már ígéretesnek látszó kormányalakítási tárgyalások. A szövetségi országban - ahol a holland nyelvű Flandria egyre erőteljesebben törekszik a franciaajkú Vallóniától való eltávolodásra - a tavaly júniusi választások óta nem sikerült politikai felhatalmazással bíró koalíciós kormányt alakítani.
A Le Soir című brüsszeli lap szerdai számában Melchior Wathelet, a költségvetési ügyek államminiszterének elkeseredett hangú nyilatkozata olvasható: szerinte Belgiumnak minden adottsága megvolt ahhoz, hogy elkerülje a pénzügyi válságot, de az ország politikusai mindent megtettek azért, hogy Belgium mégis belesüllyedjen ebbe a válságba.
"Sokkal könnyebb a piacok figyelmét magunkra vonni, mint aztán magunkról elterelni" - jegyezte meg Wathelet.
Tekintettel arra, hogy a belga külső adósság összege az éves GDP összege körül mozog, minden egyes százalékpont államkötvény-hozamnövekedés, ami drágítja az adósság finanszírozását, 390 millió euróval növeli az ország fizetési terheit.
A belga kormányalakítási tárgyalások szintén pénzügyi kérdések miatt, a jövő évi költségvetés sarokszámairól folytatott vitában futottak zátonyra. Belgiumnak 3 százalék alá kellene szorítania a költségvetési hiányt, és az Európai Bizottság jelezte: az országnak át kell gondolnia, hogy ragaszkodik-e továbbra is a bérek évenkénti automatikus indexálásához, az infláció függvényében.
A belga sajtóban egyre több cikk foglalkozik azzal, hogy az euróövezet egyik következő "ágynak eső" betege Belgium lehet.