A francia lap szerint január 1. óta 67 306 menedékkérelmet nyújtottak be a francia prefektúrákon, ami 16 százalékkal több, mint 2017 első félévében.
"Ez erős növekedés, de az előző évekhez hasonló" - mondta Pascal Brice, az OFPRA vezetője a lapnak. 2017-ben 17,5 százalékkal nőtt a menedékkérelmek száma 2016-hoz képest, tavaly először valamivel több mint 100 ezer kérelem érkezett, amelynek eredményeként végül 43 ezer ember kapta meg a menekültstátuszt.
A hivatalvezető szerint az idei növekedés először is a prefektúrákon a kérelmek eljárási idejének felgyorsításával magyarázható. Az augusztus 1-én elfogadott új menekültügyi törvény hat hónapra korlátozza a korábban közel másfél évig tartó eljárást, amelynek felgyorsítása már idén megkezdődött.
A legtöbb menedékkérelmet, 6100-at, afgán állampolgárok nyújtottak be, 71 százalékkal többen, mint tavaly, s jelentős részük Németországból érkezett, ahol elutasították a kérelmét.
Második helyen a tavalyi listavezető albánok állnak 3800 kérelemmel, az ő számuk 43 százalékkal csökkent, miután Párizs és Tirana kétoldalú megállapodást kötött az albán bűnszövetkezetek felszámolására.
Harmadik helyre Grúzia került 3300 kérelemmel, jóllehet a kaukázusi országból érkezőknek szinte semmi esélyük nincsen védelmet kapni Franciaországban.
Gérard Collomb belügyminiszter az ellenzékhez hasonlóan aggodalmának adott hangot a közelmúltban a grúz menedékkérelmek "robbanása" miatt. A grúz állampolgárok 2017 március óta az albánokhoz hasonlóan vízum nélkül utazhatnak be Franciaországba, s azóta a balkáni és a kaukázusi menedékkérelmek száma megugrott, megelőzve az afrikaiakat. A fekete kontinensről Elefántcsont-partról és Guineából 2800-an, Szudánból pedig 2600 érkeztek eddig idén. Szíria a kilencedik helyre szorult vissza 2 ezer kérelemmel, de ez utóbbiak nem illegális bevándorlókként érkeztek, hanem az OFPRA munkatársai közvetlenül jordániai, libanoni és törökországi menekülttáborokból hozták el őket, ahol menekültként azonosították őket.
Francois-Noel Buffet jobboldali szenátor szerint az új bevándorlási törvény hiába ad majd lehetőséget arra, hogy egy elutasított menedékkérőt a jelenlegi 45 helyett 90 napig tartsanak fogva a hatóságok a kitoloncolás végrehajtására, miután "nem az időn múlik a kitoloncolás megvalósíthatatlansága, hanem azon, hogy a kutasított származási országa nem reagál a konzuli kérelemre". A lap szerint Kína, Mali és az észak-afrikai arab országok senkit nem fogadnak vissza, s Szenegál és Afganisztán is általában ódzkodik az együttműködéstől a francia hatóságokkal.
A fotó forrása: Bertrand Guay/AFP.