Hat év alatt megtérülne, ha az egész világ 100 százalékban megújuló energiára térne át

Meglepő eredményre jutott a Stanford Egyetem új tanulmánya, amelyben a kutatók azt vizsgálták, hogy az egész világ 100 százalékban megújuló energiaforrásokban való átállása mennyi befektetést igényelne, és az mikor térülhetnek meg. A vizsgálat során 145 ország adatait hasonlították össze, és megállapították, hogy a tiszta energiára való átállás és az összes energiaágazat villamosítása nem vezet áramkimaradásokhoz vagy az árak emelkedéséhez.

A kutatást Mark Z. Jacobson professzor, a Stanford Egyetem építő- és környezetmérnöki professzora és a Stanford University Atmosphere/Energy Program igazgatója vezette, aki már régen állítja, hogy gazdaságilag is előnyös lenne a váltás.

A kutatás legérdekesebb számítása, hogy globálisan a teljes átállás 56,4 százalékkal csökkentené a végfelhasználói árakat, 62,7 százalékkal a magánfelhasználók éves energiaköltségeit (évi 17 800 milliárd dollárról 6600 milliárd dollárra). Mindez pedig csak 61 500 milliárd dollár (23 778 100 milliárd forint) jelenértékű költséget igényelne. Erre állítja azt Jacobson, hogy a megspórolt energiaköltségekkel a befektetett tőke 5,5 év alatt is megtérülhetne.

Már ahhoz is sok energiát használunk, hogy energiát termeljünk

A Stanford professzora szerint nincs szükség ehhez semmilyen csodatechnológiára, csak a jelenlegi megoldásokat kellene használni. Állítása és kutatási eredményei szerint elég tiszta, megújuló forrásokból villamos energiát termelni; az ilyen villamos energiából hőt, hideget és hidrogént előállítani. Valamint szerinte szükségesek áthelyezni a villamos energia egyes felhasználási időpontjait is, de ezekkel együtt mindenhol biztonságos, olcsó és megbízható energiaellátás építhető ki.

Ennek egyik fő oka az, hogy a legtöbb országban használt, égésen alapuló energiarendszereknek már a működésükhöz is elég sok energiára van szükségük. Jacobson professzor szerint a tiszta, megújuló energiarendszerre való átállással a világ energiafelhasználása azonnal 56 százalékkal csökkenne. A megtakarítás a tiszta energia hatékonyságának köszönhető a tüzelőberendezésekkel szemben, valamint a villamosított ipar hatékonyságának, mivel többé nem kellene energiát fordítani a fosszilis tüzelőanyagok beszerzésére – írja a kutatást összegző My Modern Met.

Jacobson kutatása szerint egy tiszta, megújuló energiát hasznosító rendszer átlagosan 12 százalékkal csökkenti az egy energiaegységre jutó költségeket, ami 63 százalékkal alacsonyabb éves kiadást eredményezni. Természetesen a tiszta energiarendszer számos egészségügyi előnnyel is jár, valamint csökkentené a környezetszennyezést is.

Miből is indultak ki?

A kutatócsoport az értékelés elkészítéséhez megvizsgálta a szárazföldi és tengeri szélenergiát, a napenergiát, a naphő-hasznosításának lehetőségeit, a geotermikus villamos energiatermelést, a vízenergiát, valamint a kis mennyiségű árapály- és hullámenerőmű rendszereket. Az megújuló energia globális megtérülése statisztika kutatás stanford university voltak a leggyakoribb villamosenergia-tárolási megoldás, a csapat megállapította, hogy négy óránál hosszabb tárolási idejű akkumulátorokra nincs szükség.

Jacobson professzor és csapata azt javasolja, hogy a világ 2035-ig, de legkésőbb 2050-ig mindenképpen álljon át 100 százalékban megújuló energiára. A csapat célja, hogy a világ 80 százaléka 2030-ra átálljon erre a technológiára.

Bár ez elérhetetlennek tűnhet, néhány ország már most is tesz lépéseket. Izland közel 100 százalékban megújuló villamos energiával működik, akárcsak Albánia és Paraguay. És még a nagy népességű és vegyes környezetvédelmi eredményekkel rendelkező Brazília is megújuló forrásokból nyeri az áram 80 százalékát. Végső soron tehát ezek a célok nem elérhetetlenek, amennyiben több kormány is beszáll a dologba.