Miközben Európa növeli hazai megújulóenergia-termelését, a szükséges szintek biztosításához a határain túlra is ki kell néznie. A hiány pótlása érdekében sokan Afrikát keresik meg Európából, ahol nagy a megújulóenergia-termelés, különösen a napenergia potenciálja.

„A szomszédsággal kell kezdeni”- jegyezte meg Timmermans, rámutatva a tágabb értelemben vett mediterrán térséggel és Észak-Afrikával való lehetséges partnerségekre. Ezek közé tartozik az a terv, hogy Egyiptomból megújuló energiát importálnának Görögországba egy már építés alatt álló tenger alatti kábelen keresztül.

A tenger alatti kábel, amelynek költsége 3,5 milliárd euró, a projektet fejlesztő Copelouzos csoport szerint 3000 megawattnyi energiát képes lesz Egyiptomból Görögországba szállítani, és ezzel évente 4,5 milliárd köbméter fosszilis gázt helyettesíteni. Timmermans szerint Marokkó egy másik kézenfekvő jelölt az Európával való kábeles összeköttetésre, mivel a megújuló energiaágazat ott is fejlődik.

A távolabbi országok esetében a holland politikus rámutatott arra a szerepre, amelyet a hidrogén játszhat a megújuló energia Európába való eljuttatásában. A hidrogént zöld villamos energia felhasználásával lehet előállítani, majd oda szállítani, ahol az energiára szükség van.

Az Európai Uniónak több zöld hidrogénre lesz szüksége, mint amennyit mi magunk elő tudunk állítani, ezért olyan országokat keresünk, ahol zöld hidrogént lehet előállítani

- mondta Timmermans az Euractivnak.

Az Unió és Afrika között a megújuló energiaforrások terén már számos együttműködési lehetőség létezik, többek között az energiapartnerség, amely a megfizethető és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a megújuló energiával kapcsolatos beruházások támogatását és az energiahatékonyság előmozdítását célozza a kontinensen.

Gyarapodó megállapodások az afrikai országokkal

Az EU továbbá egyetértési megállapodást írt alá Namíbiával a kritikus nyersanyagokról és a hidrogénről, amelynek célja a partnerek gazdaságának zöld és digitális átalakulását támogató, biztonságos és fenntartható nyersanyag-, finomított anyag- és megújuló hidrogénellátás fejlesztése. Emellett létezik az EU és Egyiptom közötti megújuló hidrogénnel kapcsolatos partnerség, amely a zöld hidrogénnel kapcsolatos hosszú távú együttműködés kialakítását célozza az energiarendszerek szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítása érdekében.

Az EU-nak meg kell erősítenie kapcsolatait az észak-afrikai országokkal, amelyek földrajzi és éghajlati viszonyai hasonlóak Dél-Európa nagy részéhez

– mondta Teresa Ribera spanyol ökológiai átállásért felelős miniszter. Eközben azt szeretné, ha Európa jobban jelen lenne a közép-afrikai országokban, de más megközelítéssel, a méltányosság és a lehetőségekhez való hozzáférés szempontjait szem előtt tartva. „A gazdag olaj- és gáztermelő országok, például a Közel-Kelet országai számára fontos, hogy biztosítsák saját gazdaságuk valódi átalakulását” - mondta Ribera.

De miközben Európa arra törekszik, hogy az orosz gázt alternatívákkal helyettesítse, azzal is tisztában kell lennie, hogy az energiahordozókért folytatott hajsza milyen hatással van a nemzetközi piacokra, különösen, ha növeli az árakat és korlátozza más országok hozzáférését. 

Az energiaszegénység elleni küzdelem Afrikában

„Az együttműködés nem csupán az európai ellátás biztosításáról szól, hanem az infrastruktúra fejlesztéséről és Afrika energiához való hozzáférésének javításáról is” - mondta Philippe Henry, a belgiumi Vallónia régiójának éghajlat- és energiaügyi minisztere.

A Világbank szerint Nyugat-Afrikában a lakosság kevesebb mint felének van hozzáférése az elektromos áramhoz. A nyugat Afrikában pedig közel 600 millió embernek nincs villamosenergia-csatlakozása.

A tiszta energiára való áttérés az olyan régiókban, mint Afrika, valóban az energiához való hozzáférés növelésének rövidítése lehet

- mondta Achim Steiner, az UNDP igazgatója, aki Abu Dhabiban beszélt az újságíróknak.

Miért gondoljuk, hogy Afrika megérdemli a világ figyelmét a tiszta energiához való hozzáférés szempontjából?

„Egyrészt, mert ez alapvető fontosságú a fejlődés szempontjából. Másodszor, mert a világ érdeke is az, hogy ne legyen egy olyan afrikai kontinens, amely alapból arra kényszerül, hogy 20. századi, szén-dioxid-intenzív energia- és közlekedési infrastruktúrába fektessen” - magyarázta Steiner, aki felszólította Európát, az Egyesült Államokat és más OECD-országokat, hogy a Covid-járványból való kilábalásra használt pénzhez hasonlóan mozgósítsanak forrásokat, hogy pénzügyi ösztönzést nyújtsanak a fejlődő országok energetikai átállásához.