Az Európai Központi Bank monetáris tanácsa 0,15 százalékon hagyta a bank alapkamatát csütörtök délelőtti ülésén. Nem módosították a kereskedelmi bankok mínusz 0,10 százalékos betéti kamatát sem - ez azt jelenti, hogy a pénzintézeteknek az európai jegybankban tartott megtakarításaik után fizetniük kell, ahelyett, hogy kamatot kapnának. Ez azt jelenti, hogy nem teljesültek azok a várakozások, amelyek szerint növelhették volna a negatív betéti kamatot.

Összességében a döntések összhangban vannak az elemzők túlnyomó többségének várakozásával. Most már minden szem Mario Draghira, az ECB elnökére (képünkön) irányul, aki fél háromkor kezdi a kamatdöntést követő, szokásos sajtótájékoztatóját.

Langyos várakozások

Az elemzők abban is egyetértenek, hogy az európai jegybank 2016 előtt nem fogja növelni alapkamatát. A bank szeptemberben tervezi indítani újabb 1000 milliárd dolláros hosszú távú hitelprogramját, amivel növelni a bankok likviditását, továbbá Drághi júliusi tájékoztatóján azt mondta, hogy felgyorsítják a nem ingatlanfedezetű értékpapírok vásárlásának előkészítését. Ezek alapján a szakértők az elmúlt napokban nem vártak most komoly bejelentést az ECB elnökétől.

Hangsúlyosabb áteheti viszont Draghi a geopolitikai kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetéseit, mivel az ukrán válság miatt kialakult Nyugat-Oroszország feszültség tovább erősödött az elmúlt egy hónapban. Az eurózóna gazdasági növekedését viszont nehezen értékelheti, mivel a legutóbbi adatok ellentmondóak. Olaszország például visszacsúszott a recesszióba, miközben a spanyol GDP nőtt.

Fránya infláció

Az infláció, amely tavaly október óta nem éri el az egy százalékot az eurózónában, júliusban 0,4 százalékra zsugorodott. Ez a legalacsonyabb adat az elmúlt öt évben. Az ECB arra számít, hogy a következő két és fél évben fokozatosan nő a pénzromlás üteme. Idén 0,7 százalék, jövőre 1,1 százalék, két év múlva 1,5 százalék lehet az infláció.

A bank döntéshozói a szeszélyesen hullámzó energiaárak esésével magyarázhatják a kiugróan alacsony múlt havi adatot. A minimális infláció felülírja bármilyen kamatcsökkentés hatását - pontosabban hatástalanná teheti azt -, mivel a hitelfelvevők attól tarthatnak, hogy a kölcsöneik költsége még így is magasabb lesz a pénzromlás üteménél vagy még rosszabbul járhatnak, ha defláció alakul ki. Ezért ha az ECB csökkentené inflációs várakozását, azt azonnal újabb monetáris enyhítéssel kellene összekacsolnia - vélik az elemzők.

Éberek vagyunk

Draghi azzal kezdte sajtótájékoztatóját, hogy leszögezte: az inflációs várakozások szilárdak. Az ECB a fokozatos kilábalás folytatódását várja az eurózónában, gyenge inflációval, illetve hitelkiáramlással. A bankelnök bízik abban, hogy az elmúlt hónapban tett monetáris enyhítési lépések támaszt adnak a pénzromlásnak, amely így közelíthet az ECB kicsit két százalék alatti céljához. A kamatok a belátható időben nem változnak.

Az övezet tagállamaiban végrehajtott költségvetési kiigazítások, strukturális reformok, illetve a szabadon elkölthető jövedelmek bővülése hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A munkanélküliség azonban magas maradt. A geopolitikai helyzet romlása visszafoghatja az euróövezet termékei iránti keresletet. Az európai jegybank szoros figyelemmel követi a megnövekedett geopolitikai kockázatot, az árfolyamok ehhez kapcsolódó ingadozását.

Sötét kockázatok

Az eurózóna bankjai a háztartások és a reálgazdasághoz tartozó vállalatok hitelkeresletének erősödéséről számoltak be - mondta a bankelnök. A kereskedelmi bankoknak kínált hosszú távú olcsó hitel számításaik szerint hátszelet ad a reálgazdaság bővülésének. Draghi a várakozásoknak megfelelően a "várjunk és figyeljünk" örök bölcsességének megfelelő bevezetőt tartott - állapítja meg a MarketWatch live blogjának szerzője.

Kérdésekre válaszolva visszatért a geopolitikai kockázatokra, amelyeket súlyosabbaknak lát, mint néhány hónappal ezelőtt. A közvetlenül Oroszországhoz kapcsolódó pénzügyi szervezetek száma kevesebb mint fél tucatra csökkent, ennek ellenére nehéz megmondani milyen hatással lesznek a gazdaságra az uniós szankciók és az orosz ellenreakciók. Ez az egyik oka, hogy az ECB úgy látja, nagyobb az esélye az eurózóna vártnál rosszabb teljesítményének.

Gyengülő lendület

Az ECB tanácsadó segítségével igyekszik kidolgozni a nem ingatlanfedezetű értékpapírok vásárlásával kapcsolatos politikáját. A Twitteren megszólaló szakértők úgy látják, hogy a bank komolyan veszi az eszközvásárlás ügyét.

Bejött az a jóslat, amely szerint a bank döntéshozói változékony élelmiszer- és energiaárak alakulásával magyarázzák a 0,4 százalékos júliusi inflációt. Draghi ezzel indokolta, miért nem tartják ezt olyan alacsonynak, ami azonnal beavatkozást igényelne. E két termékcsoport kiszűrésével 0,8 százalék lenne a pénzromlás üteme.

A növekedésre visszatérve Draghi leszögezte, hogy az továbbra is gyenge, törékeny és egyenetlen, ráadásul a lendületéből is veszíteni látszik. Az egyenetlenség különösen fontos: azok az eurótagállamok állnak jobban, amelyek reformokat hajtottak végre.

Eurókötvények?

Draghi értekezett egy keveset az Európai Központi Bankról, amelyet fiatal intézménynek tart. A válság különleges helyzetet teremtett, amelyben különleges intézkedéseket kellett hozniuk. A monetáris unió nem befejezett: a bank a tőkepiacok integrálásában léphet előre. (Egy twitteres elemző szerint Draghi mintha az közös eurózónás "állampapírok", az eurókötvények kibocsátására tett volna célzást.)

A bankelnök szerint jelenleg jobb lehetőségek kínálkoznak egy gyengébb euróárfolyam kialakulásához, mint néhány hónappal ezelőtt. Ehhez hozzájárulnak az ECB múlt havi lépései, például a negatív banki betéti kamat bevezetése. A befektetők végre észrevették, hogy az amerikai Fed és az ECB monetáris politikája régóta külön úton jár. Erre a megjegyzésre reagálva kissé gyengült az euró (1,3382 dollárról 1,3372 dollárra).

Nem vették észre?

Pikírt megjegyzést kapott a Twitteren Draghi arra, hogy jónak tartja a portugál kormány és az európai versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság beavatkozását a megrendült Banco Espiritó Santo megmentésével kapcsolatban. A pénzintézetet eurómilliárdokkal kellett feltőkésíteni, miután fő tulajdonosa ellen pénzügyi csalás vádjával eljárás indult. Az ügy nem volt a bankrendszer egészét érintő rendszer szintű válság: a tulajdonokat nem érintette a beavatkozás. Az adófizetők pénzét, amit a bankmentéshez felhasználtak, remélhetően hamarosan visszafizetik.

Jannisz Kutszomitis ugyanakkor költői kérdéssel fordult a Twitteren Draghihoz. Ezek szerint nem lát semmilyen hibát az uniós segélycsomag felhasználását ellenőrző EU-ECB-IMF trojka korábbi portugáliai tevékenységében? Nevezetesen jól mérték fel az ottani bankok állapotát?

(Cikkünk folyamatosan frissül.)