Érvénytelenné vált a minszki békeszerződés, amelyet Ukrajna, Oroszország, az EU és a Délkelet-Ukrajnát ellenőrzésük alatt tartó oroszbarát lázadók képviselői kötöttek szeptemberben, miután a kijevi vezetés vissza akarja vonni a kérdéses terület különleges státusát és a szeparatistáknak ígért amnesztiát. Ezt az álláspontot fogalmazták meg a lázadók a Bloomberg tudósítása szerint, miután Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette: kérni fogja a parlamentet, hogy vonja vissza a térségnek autonómiát biztosító törvényt.

Ukrajna kötelezettséget vállalt a speciális státus biztosítására és az amnesztia megadására a Kijev, illetve a Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság között létrejött megállapodásban - derül ki a két térség közös közleményéből. E törvények érvénytelenítése egyben a minszki protokoll végét jelenti - teszik hozzá, kevéssé ügyelve arra, hogy két magát függetlennek deklaráló "népköztársaság" nevében várják el, hogy egy másik állam autonómiát adjon területüknek.

Forró béke

Kijev azt követően határozta el a két törvény felfüggesztését, hogy - az EU-val és az USA-val együtt - érvénytelennek tartja a szeparatisták ellenőrzése alatt lévő területeken tartott hét végi választásokat. Értelmezésük szerint a minszki békeszerződés olyan szavazást tett volna lehetővé, amelyen a jogosultak az ukrán törvények szerint helyi önkormányzatokat választottak volna. A szeparatisták szerint viszont "népköztársaságaik" önálló kormányáról szavaztak az emberek, az egyébként névjegyzékek nélkül lebonyolított szavazáson.

Ukrajna megerősítette a hadsereg alakulatait az elkülönült terület környékén. Útakadályokat állítottak fel, miután a lázadók támadásokat intéztek a Donyecket és az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötővárost összekötő utak ellen. A másfél hónapja tartó tűzszünetet megsértő akciók miatt 100 ukrán katona vesztette életét és 600 sebesült meg - derült ki hivatalos kijevi adatokból. Eközben a szeparatisták azt állítják, hogy pontról pontra betartják a békeegyezmény feltételeit.

Feszültség

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a konfliktus enyhítésére tett kísérlet a végéhez közeledik és ma már az ellentétek éleződését látjuk - állítja Samuel Charap washingtoni politológus. Egyelőre csak politikai szinten jelentkezik ez, de a feszültség egyre nagyobb.

Az ukrán vezetés el akarja kerülni, hogy Oroszország befagyassza a státus quót, akárcsak Moldova esetén, ahol kivált az országból a "Dnyeszter Menti Köztársaság". Ez az "állam" az orosz ajkú lakosság érdekeinek védelmére hivatkozva szerveződött meg, ám csak Moszkva ismeri el. Kijev - és nyugati szövetségesei - meg vannak győződve arról, hogy Oroszország - hasonlóan a moldovai helyzethez - hathatós katonai támogatást nyújt a délkelet-ukrajnai lázadóknak, amit Moszkva tagad.

Gyengülő támasz

Lejtőre került a rubel szerdán, miután a moszkvai jegybank bejelentette, hogy visszafogja a orosz valuta védelmére tett lépéseit. A dollárért majdnem 45, az euróért 56 rubelt kellett adni, miután a központi bank a továbbiakban naponta maximum 350 millió dollárt fordít az árfolyam védelmére. Eddig korlátlan devizaeladásokat vállaltak.

A jegybank megvalósította, amit ígért: a rubel értéke gyakorlatilag teljesen rugalmasan alakulhat a piaci kereslettől és kínálattól függően - értékelte a helyzetet a Moscow Times tudósítása szerint Dmitrij Polevoj, az ING Bank vezető elemzője. A bank jövőre akarja elérni a teljesen szabad átválthatóságot, ami nem meglepő annak tükrében mennyibe kerül az árfolyam védelme. A múlt hónapban 30 milliárd dollárt vittek el a jegybanki rubelvásárlások a devizatartalékokból. A múlt pénteki váratlan alapkamat-emelés nem állította meg a piaci rubeleladásokat.