Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának vezetője kiemelte: a kohéziós források csökkentése súlyos gazdasági és társadalmi feszültségeket okozna a tagállamokban, tovább rombolná a politikai stabilitást, és csökkentené az európai intézményekbe vetett bizalmat. A néppárti politikus szerint "a magyar kormány sikeres válságkezelési programjának köszönhetően, Magyarország uniós csatlakozása óta először, az államháztartási hiány három egymást követő évben az előírt 3 százalékos szint alatt marad. (...) Magyarország végérvényesen kitörhet abból a zsákutcából, amelybe a szocialista kormányok vezették. Ehhez azonban a kohéziós forrásokra is szükség van."
Gyürk András felhívta a figyelmet arra, hogy kohéziós térségek főként a 2004 után csatlakozott tagállamokban tálalhatók.
"Európa sikerének záloga a szolidaritás. A szolidaritás eddigi legsikeresebb eszközének pedig egyértelműen a kohéziós politika bizonyult" - hangoztatta a fideszes politikus.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője felszólalásában határozottan ellenezte a Magyarországnak jutó kohéziós támogatási források példátlan, 30 százalékos csökkentési tervét.
"Semmilyen számítási módszer mellett nem fordulhat elő, hogy egy ország lakosait, településeit és vállalkozásait megfosztjuk a gazdasági növekedés szempontjából legfontosabb ösztönzők egyharmadától. Az elmaradt fejlesztések tovább mélyítenék a már most is visszaeséssel küszködő magyar gazdaságot" - érvelt Tabajdi.
Tabajdi Csaba szerint a kohéziós politika "a világ legsikeresebb beruházási eszköze", az nemcsak a felzárkózó országoknak, hanem az oda befektető gazdagabb, nyugat-európai országok befektetőinek is előnyös.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak csütörtökön
A költségvetés kérdéséről csütörtök este rendkívüli csúcstalálkozót kezdenek Brüsszelben a tagállamok állam-, illetve kormányfői. A csúcsvezetők előtt a soros ciprusi EU-elnökség egymást követő, többször módosított elképzelése után végül is Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének olyan javaslata fekszik, amely szerint az Európai Bizottság - vagyis az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye - által előterjesztett 1033 milliárd eurós kiadási keretet egyes gazdagabb, nettó befizető tagállamok követelésére 80 milliárddal rövidítenék meg. Az EU-csúcson mind a 27 tagország egyetértését meg kell nyerni ahhoz, hogy a javaslat a tagállamok közös álláspontjaként az Európai Parlament elé kerülhessen, és ezután még az EP jóváhagyására is szükség lesz.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azonban úgy véli, hogy a költségvetési keretről zajló tárgyalások az EU hitelességének kérdését vetik fel. Ellenezte azt a szemléletet, miszerint következmények nélkül lehet nyesni a kiadásokból. Példaként azt hozta fel, hogy a "Horizont 2020" programtól minden egyes egymilliárd euró elvétele mintegy négyezer közepes, illetve kisvállalkozás támogatását tenné lehetetlenné.
Joseph Daul, a legnagyobb létszámú, jobbközép, illetve kereszténydemokrata irányzatú néppárti EP-frakció vezetője a vitában arról beszélt, hogy a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének kevesebb, mint egy százalékából nem lehet finanszírozni a jelenlegi programokat. Az EU-nak felelősségteljes költségvetésre van szüksége - mondta, és úgy vélekedett, hogy "a jövőbe történő befektetés az egyetlen kiutat jelenti a válságból".
Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető méltatlannak nevezte, hogy egyes tagállamok abban versengenek, ki mekkorát akar levágni az uniós költségvetésből.
Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője szerint az egész vita nevetséges, hiszen akkora uniós költségvetésről folyik, ami kisebb, mint Belgium vagy Ausztria nemzeti büdzséje.