Egyre nagyobb az érdeklődés az egyetlen horvátországi "méhhotel" iránt, amely termékeny méhekkel teli kaptárokat kínál olyan embereknek, akik bár szeretnének saját mézet termelni, de sem idejük, sem helyünk nincs arra, hogy gondozzák a kis beporzókat. A méhhotel a közép-horvátországi Gerzence (Garesnice) városától nem messze, egy fenyőerdőben helyezkedik el. Egyedülálló ötletről van szó, amelyet a Balja házaspár, Domagoj és Tatjana valósított meg, százéves családi méhész tradícióval a háta mögött. A céljuk az volt, hogy hozzájáruljanak méhészeti turisztikai és oktatási programok minőségének növeléséhez, hagyományt és eredetiséget vigyenek egy olyan ágazatba, amely nem pusztítja az ökoszisztémát.

Domagoj elmondtása szerint a hotel ötlete onnan jött, hogy kiderült: számos vevőjük mindenféle módszerekkel próbálta megvizsgálni azt, hogy a méz, amit előállítanak, valódi-e. A méhhotelt így 2017-ben hozták létre feleségével. Azok számára, akik saját, eredeti mézet szeretnének, kiváló környezetben kaptárokat kínálnak, méhcsaládokkal és teljes felügylettel, valamint gondoskodással.

A szerződést három évre kell megkötni a méhhotellel, mert ennyi a méhkirálynő optimális életartama, ezt követően a rajt le kell cserélni fiatalabbra. Az ár 2500 kuna (mintegy 120 ezer forint), amely egy kast, a méhek etetését, a gyógyszereket, a mézelszedést és természetesen a mézet is tartalmazza. Ez évi 30 kiló méz, amely mennyiség természetesen függ az időjárási viszonyoktól és más befolyásoló tényezőtől. Tatjana elárulta, hogy a méhkasok tulajdonosai jól szituált, városi környezetben élő, elfoglalt emberek, akik azonban szeretik és értékelik az egészséges élelmiszereket.

A szülők a gyerekeknek, a nagyszülők az unokáknak vásárolnak kasokat - mondta, hozzátéve, hogy nem csak a horvát állampolgárok mutatnak nagy érdeklődést, Ausztriából, Németországból, Szaúd-Arábiából is tartanak méheket náluk. Köztük egy pilóta Dubajból és egy fociedző Dzsiddából.

Domagoj szerint a méhek létfontosságúak a környezet számára, számos növény szaporodása közvetlenül tőlük függ. A legnagyobb veszélyt az emberi tevékenység, a mezőgazdaságban használt műtrágya és növényvédőszerek jelentik számukra, valamit a klímaváltozás.