Az éghajlatváltozásról szóló 2015-ös párizsi megállapodásban az országok megállapodtak, hogy a globális felmelegedést "jóval" 2 °C alatt tartják az 1850 és 1900 között mért szinthez képest, de lehetőség szerint 1,5 °C alatt.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint ezt 2026-ig elérhetjük, ami nagy baj. A szervezet szerint 93 százalék az esélye annak, hogy a 2022-2026 közötti időszakban legalább egy év a valaha mért legmelegebb lesz, és kiszorítja 2016-ot az első helyről.
Annak az esélyét, hogy a 2022-2026 közötti ötéves hőmérsékleti átlag magasabb lesz, mint az elmúlt öt év (2017-2021), szintén 93 százalékra tették.
Az 1,5 °C-os érték nem valami véletlenszerű statisztika. Inkább annak a pontnak a mutatója, ahol az éghajlati hatások egyre károsabbá válnak az emberek, sőt az egész bolygó számára
mondta Petteri Taalas, a WMO vezetője.
A párizsi megállapodás 1,5 °C-os szintje a hosszú távú felmelegedésre vonatkozik, de az átmeneti túllépések várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő, ahogy a globális hőmérséklet emelkedik.
"Egyetlen 1,5 °C feletti év nem jelenti azt, hogy átléptük a Párizsi Megállapodás ikonikus küszöbértékét, de azt mutatja, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a helyzethez, amikor azz hosszabb időre túlléphetjük" - mondta Leon Hermanson, a brit Met Office nemzeti meteorológiai szolgálat munkatársa, a jelentés készítőinek vezetője.
Mindössze 10 százalék az esélye annak, hogy az ötéves átlag meghaladja az 1,5 °C-os küszöbértéket.
A WMO előzetes adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 2021-ben mintegy 1,11 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A 2021 elején és végén egymás után bekövetkezett La Nina-jelenségek hűtő hatással voltak a globális hőmérsékletre. Ez azonban csak átmeneti volt, és nem fordította meg a hosszú távú globális felmelegedési tendenciát.