Először a Bloomberg hírügynökség, majd később a Reuters is arról számolt be, hogy az Európai Bizottság hamarosan prezentálhatja azt az intézkedéscsomagot, amely a mélytechnológiával foglalkozó vállalatok alapítását, tőkebevonását és tőzsdére lépését könnyítené jelentősen. Az értesülések szerint az év második felében érkező csomaggal mintegy 45 milliárd eurónyi magántőkét szeretnének a szektorba csábítani.

A deeptech (mélytechnológiai) cégek olyan vállalatok, amelyek termékei jelentős kutatás fejlesztési tevékenységet, költséges innovációkon alapuló technológiai, esetleg mérnöki megoldásokat kínálnak, ugyanakkor pont emiatt hatalmas hozzáadott értékkel rendelkeznek.

Kapcsolódó

A Bizottság várhatóan az év második felében mutatja be az úgynevezett EU Listing Act-et (EU Bevezetési Törvényt). Ennek egyik fontos eleme lesz, hogy lehetővé teszi a magáncégek alapítóinak és családjainak, hogy megtartsák vállalataik felett az ellenőrzést akkor is, amikor már növekedéséhez nagyobb mennyiségű tőkét sikerült bevonniuk, esetleg tőzsdére is bevezették azokat.

Nagy a lemaradás Kínával és Amerikával szemben

Az Európai Unióban kétségtelenül sokkal kevesebb deeptech cég tevékenykedik, mint az Egyesült Államokban, vagy akár Kínában. A Bizottság szerint ez elsősorban az európai kockázatitőke-piac töredezettsége és kockázatkerülőbb volta miatt alakult így. Ráadásul Európában a banki termékek, hitelek sokkal nagyobb szerepet kapnak az induló vállalkozások finanszírozásában, mint az alternatív tőkebevonási megoldások, például a részvényalapú finanszírozás.

Mariya Gabreil, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztos szerint Európának égető szüksége van arra, hogy rávegye az intézményi befektetőket a deep-tech fejlesztések finanszírozására. Egy múlt heti konferencián közölte, prioritásnak tekintik, hogy az európai tőkebefektetések egyre nagyobb hányadát kapják innovatív és startup cégek, s ha sikerrel járnak, akkor egyre több ilyen cég székhelye lehet majd Európában.

Azt erősítenék a deeptech cégeknél, amit máshol sokallnak a befektetők

A hamarosan bemutatandó stratégia fő elemei között a hírügynökségek szerint szerepel majd az ilyen cégek tőzsdei bevezetésének megkönnyítése és a javaslat arra, hogy a tagállamok jogszabályaiban könnyítsék meg a kettős részvényosztályok létrehozását és az európai tőzsdék szabályrendszerét egységesítsék. Ez utóbbi egyébként már csak azért is érdekes törekvés, mert a nagy amerikai technológiai cégekkel szemben pont azt hozza fel egy csomó befektető kritikaként, hogy a kettős részvényosztályok megléte miatt a cégek menedzsmentje alig kontrollálható a részvényesek által. Sőt, van olyan mozgalom is amely kifejezetten a kettős részvényosztályok felszámolását tűzte ki céljának.

A stratégia ezen felül megkönnyítené a kutatás-fejlesztés közvetlen állami támogatását is. Ezen kívül létrehoznának úgynevezett „szabályozói homokozókat is”, amelyek keretein belül néhány speciális területtel foglalkozó startup cégek sokkal kötetlenebbül működhetnének. Ilyen terület lenne a megújuló energiaforrások, a hidrogén alapú energiatárolás és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kísérletek.

Tervezik egy munkacsoport létrehozását is, hogy segítsenek a startupoknak abban, hogy megfelelő részvényopciókat tudjanak kínálni alkalmazottaiknak.

Vesztére áll Európa a tehetségekért folytatott versenyben

Az előterjesztés szerint a Bizottság úgy véli, az EU jelenleg vesztésre áll a tehetségekért zajló globális versenyfutásban. Ezért indítanak egy programot, amellyel el szeretnék érni, hogy egymillió ember vállaljon munkát a deeptech szektorban, ezt 20 millió euróval támogatják meg, de közben jelentősen számítanak a magántőke részvételére is. Párbeszédet kezdenek a tagállamokkal arról, hogy tudnának a startup szektorba külföldről érkező munkaerő számára könnyített vízumeljárást biztosítani.

Az EU egyébként maga sem egységes az innováció, a kutatás és fejlesztés területén hatalmas eltérések vannak a szegényebb és gazdagabb régiók között. Ezért a Bizottság létrehozna úgynevezett deeptech völgyeket ,amelyekkel biztosítanák, hogy a különböző földrajzi régiók egyenletesen részesüljenek a beruházási tervekből. A tervek megvalósításához szükséges források nagy részét, mintegy 10 milliárd eurót az Európai Regionális Fejlesztési Alap adna, további 170 millió euró érkezne az EU kutatási és kohéziós alapjaiból.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!