Éles bírálatot váltott ki a csehországi régiók vezetői részéről Zdenek Hrib, Prága főpolgármestere azzal a döntésével, hogy a túlzsúfoltság miatt június közepétől bezárják az Ukrajnából érkezők legnagyobb fogadóközpontját a cseh fővárosban – derül ki a Radio Praha tudósításából. Sokan úgy vélik, hogy az ország legforgalmasabb menekültközpontjának kiválásával csak súlyosbodni fog a menekültek ellátása és nőni fog a káosz.

Prága első embere tisztában volt vele, hogy szembe megy a kormány és a helyi vezetők akaratával, de úgy gondolta, a prágai városvezetés éppen elégszer figyelmeztette az érintetteket, hogy nem tudnak megbirkózni a központ túlzsúfoltságával. Prága 90 ezer menekültkérelem elbírálását vállalta, ami négyszerese annak, amit egyes régiók végeztek. A főpolgármester a kormányt hibáztatja, amely a háború kezdete óta nem volt képes kialakítani egy olyan rendszert, amely arányosan osztaná el menekültek ellátásával járó terheket az ország régiói között.

Kapcsolódó

A válasz nem maradt el: egyes régiók vezetői azzal fenyegetőznek, hogy ők is bezáratják a területükön működő menekültközpontokat. Ezek közé tartozik a Pardubicei és a Plzeni régió, amelyek szintén panaszkodnak egy ideje arra, hogy túl nagy terhet jelent, az ukrajnai menekültek ellátása. Vit Rakusan belügyminiszter elismerte, hogy Prágára óriási terhek hárulnak, de rossz ötletnek tartja, hogy erre a menekültközpont bezárásával reagáljanak. A Cseh Köztársaság eddig 361 ezer ideiglenes vízumot adott ukrajnai menekülteknek, akik közül 300 ezren Csehországban maradtak.

Visszavonás

Lengyelországban a háború kitörése után számos kedvezményt adtak az Ukrajnából érkező menekülteknek, amelyek egy részét most kénytelen visszavonni a kormány – derül ki a Notes from Poland cikkéből. A márciusban elfogadott törvény alapján az érkezők jogosultak voltak például napi 40 złoty (3450 forint) támogatásra, miközben áprilisban a hivatalos becslés szerint már 600 ezer menekült élhetett ezzel a lehetőséggel.

Pawel Szefernaker belügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy június elejétől ez a kifizetés megszűnik, mert a kormány úgy látja, hogy az érkezők jelentős része már képes enélkül is boldogulni Lengyelországban. Emellett május 10-e óta többen lépnek át a határon Ukrajna felé, mint ahányan onnan érkeznek. A terhes nők, a fogyatékkal élők, a gyerekek és az idősek ugyanakkor továbbra is jogosultak lesznek a támogatásra.

A március törvény alapján egyszeri 300 złotyt (26 ezer forint) is adtak a menekülteknek és megkönnyítették a nemzeti azonosító jelzés megszerzését, amivel munkát vállalhatnak és igénybe vehetik az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. További lehetőség volt a tömegközlekedés ingyenes igénybevétele, ami – a rászorulókon kívül – szintén megszűnt a hónap elejétől. Az ukrán rendszámú autók a továbbiakban nem közlekedhetnek útdíj fizetése nélkül a lengyel autópályákon.

Pozitív szaldó

Eközben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő érdekes kijelentést tett a nemrégiben zárult davosi Világgazdasági Fórumon. Azt monda, hogy mindent egybevetve az Ukrajnából érkezők erősíteni fogják a lengyel gazdaságot. (Ezen a befektetői konferencián minden politikus igyekszik jó befektetési célpontként eladni az országát.)

Ez némileg ellentmond korábbi kijelentéseinek, amelyben sürgette az Európai Uniót, hogy adjon támogatást a menekültek ellátáshoz. Sok közgazdász már korábban is arról beszélt, hogy a másfél-kétmillió ukrajnai menekült segíthet mérsékelni a munkaerőhiányt, amiből Lengyelország hasznot húzhat. Van olyan becslés, amely szerint hosszabb távon 440 ezer munkavállalót nyer az ország a menekülteken, ami 2050-ig négy százalékot adhat hozzá az ország GDP-növekedéséhez. A legnagyobb gond valójában az, hogy a munkaerő-kereslet megoszlása nincs szinkronban a kínálat megoszlásával, miután például az építőiparban erős a kereslet, ám főként nők és gyermekek érkeztek.