A bizottság közleménye szerint a megítélt 12,7 millió euró a görög szárazföldön a migránsok regisztrációját elvégző fogadó állomások felállításának támogatására szól. A forrást legalább nyolcezer új fogadóállomás felállítására kapja Görögország a Menekültügyi és Migrációs Alapból (AMIF), amely kiegészíti a Görögország számára egyébként már ugyanebből az alapból elkülönített forrásokat.

Ezzel Görögország, a 2015. október 15-i nyugat-balkáni vezetők találkozóján született megállapodásnak megfelelően 50 ezerre növelheti a befogadó kapacitását - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztos a közlemény szerint.

A forrást az attikai és közép-makedóniai térségben, az ide érkező migránsok ideiglenes elszállásolására alkalmas, előre gyártott házak beszerzésére és felállítására fordítják.

Súlyos hiányosságokat talált a bizottság

Az EB tavaly novemberi helyszíni szemléit követően állapította meg, hogy Athén nem teljesíti a schengeni szabályok által előírt kötelezettségeit a külső határokon. A múlt héten pénteken (február 12.) az uniós pénzügyminiszterek tanácsa elfogadta azt a bizottsági ajánlást, ami különböző intézkedéseket ír elő Görögország számára a schengeni külső határok ellenőrzésében feltárt súlyos hiányosságok kiküszöbölésére.

Görögországnak három hónap áll rendelkezésére, hogy kijavítsa a hibákat és meggyőzze a bizottságot és az uniós tagállamokat arról, hogy képes a kezébe venni külső határainak ellenőrzését, ellenkező esetben Brüsszel kezdeményezheti a belső határellenőrzések akár két évig történő meghosszabbítására is lehetőséget adó schengeni szabályok aktiválását.

Nem szabad a görögöket kirekeszteni Schengenből

Egy hétfőn, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn megjelent írásában Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke úgy vélekedett: nem szabad kirekeszteni Görögországot a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetből, Németországnak pedig többet kell tennie az uniós gazdaság élénkítéséért, cserébe a szolidaritásért és tehermegosztásért a menekültügyben.

Sigmar Gabriel egyebek mellett azt hangsúlyozta ebben az írásában, hogy "látszatmegoldás" volna és "megmérgezné az európai vitát", ha megvalósulna az a konzervatív oldalról felmerült elképzelés, hogy hivatalosan zárják ki Görögországot a schengeni övezetből, vagy a görög-macedón határon építendő határkerítésekkel nem hivatalosan, de gyakorlatilag rekesszék ki onnan.

"Nem lehet csak úgy újradefiniálni az európai külső határokat, ráadásul az érintett államok feje felett" - írta a német alkancellár, hozzátéve, hogy inkább a már meghozott uniós döntések végrehajtására és a tagállamok közötti bizalom erősítésére kell összpontosítani, és teljes körű regisztrációra, megfelelő mennyiségű férőhelyre és a menekültek "rendezett elosztására" van szükség.

Erre vár Putyin is

Több lap hétfőn arról írt, hogy az alkancellár és az SPD-s külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier levélben fordult a baloldali uniós kormányfőkhöz a visegrádi országok azon kezdeményezése miatt, hogy Macedónia zárja le Görögországgal közös határát. A két politikus levelében hangsúlyozta, hogy a Görögország elszigeteléséhez vezető lépés helyett az "európai belső határokon kell további intézkedéseket tenni a menekülthullám jobb ellenőrzése és hatékonyabb kezelése" érdekében.

A Der Spiegel című hírmagazin a hétvégén megjelent számában arról írt, hogy a visegrádi négyek terve nemcsak az SPD-s minisztereket aggasztja, hanem Angela Merkel kancellárt, a jobboldali CDU elnökét is. Szerinte a menekültek száma ugyan átmenetileg csökkenne a macedón-görög határ lezárása révén, de az euróválságból nagy erőfeszítések árán kimentett Görögországban káosz keletkezne, ha feltorlódik több tízezer menekült. Ez pedig egy olyan forgatókönyv, amelynek megvalósulására várva vár Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Görögország támogatására siessen, és ezzel még inkább megossza az EU-t.

A berlini kancellári hivatal szerint további gond, hogy nem tudni, mennyire lehet tartós a visegrádi országok által szorgalmazott megoldás, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültek hamar új utakra találnak. Így a macedón-görög határ lezárása esetén kitérhetnek Albánia felé, majd átkelhetnek Olaszországba, és onnan utazhatnak tovább Németország felé.