A bizottság elnöke felidézte, hogy mintegy 500 ezer ember érkezett Európába. Kiemelte, hogy Magyarországra mintegy 150 ezren, Olaszországba 120 ezren. Mint mondta, ezek impresszív számok, amelyek néhányakat megrémisztenek, de most nincs itt az ideje a félelemnek. Bártor, összehangolt cselekedetnek van itt az ideje - hangsúlyozta.

Ahogy arra már számítani lehetett, Juncker bejelentette, hogy az EB összesen a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországból, Olaszországból, Görögországból és Magyarországról 160 ezer menedékkérő áthelyezését kéri a tagállamoktól. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: ezúttal nem lesz kibúvó, "mindenkinek a fedélzeten kell lennie". Tettekre van most szükség - tette hozzá.

Kapcsolódó

Mindenki menekült volt egyszer

Juncker emlékeztetett arra, hogy Európában mindannyian menekültek voltunk egyszer. Ennek keretében az elmúlt évtizedek krízishelyzeteit sorolta fel, köztük egyebek mellett említést tett a második világháború alatti zsidó üldözésről, 1956-ról, amikor magyarok százezrei menekültek Nyugatra, vagy a jugoszláv háborúról, amikor szintén több százezren menekültek el hazájukból. Elfelejtettük, hogy a második világháború idején 60 millió menekült volt Európában? - emelte ki, miközben hozzátette azt is, hogy a menedékjog az egyik legfontosabb Európai érték.

Emlékeztetett arra is, hogy ezek az emberek vallási és politikai üldöztetés elől menekülnek. A menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések, Aki az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekül, az minden áron el akar jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket.

Nem félni kell, hanem büszkének lenni Európára

Juncker szerint jelenleg nagyon sokan a menedéket, a reményt látják Európában, a biztonságot, ezért jönnek ide. Európa a béke és a stabilitás helye - erre büszkének kellene lennünk és nem félni tőle. Igaz, hogy Európa nem tud mindenkit befogadni, de az ide érkező menedékkérők az egész EU lakosságának csak 0,11 százalékát teszik ki, míg például Libanonban a menekültek aránya a teljes népesség 25 százalékát teszik ki, miközben az ország mindössze ötöde olyan gazdag, mint az EU - pirított rá Juncker a tagállamok képviselőire.

Amikor menekültek mentéséről beszélünk, nincs helye a vallásnak, hitnek és a filozófiáknak! Ők is emberek. - fogalmazott az elnök, aki azt is elismerte, hogy a közös menekültügyi normák fontosak, de nem elégségesek a jelenlegi válság kezelésére. Az EB-elnök említést tett arról is, hogy míg a Szíriával határos országok (Törökország, Libanon, Jordánia) a menekültek millióit fogadta be, addig Európának nem sikerült közös szolidaritást ajánlani a menekülteknek. Ma egy második sürgősségi intézkedésre tesz javaslatot az EB, amelyet kötelezően végre kell majd hajtani - utalt a 160 ezer áthelyezendő menekültre.

Állandó áthelyezési mechanizmus

Juncker arról is említést tett, hogy egy állandó áthelyezési mechanizmust dolgozott ki, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetekre gyorsabban lehessen reagálni és gyorsan lehessen kezelni. Továbbá azt is hozzátette, hogy erősen támogatja a menedékkérők munkavállalásának engedélyezését azalatt az idő alatt, míg a kérelmüket elbírálják. Továbbá Juncker azt is hangsúlyozta: meg kell szervezni a legális migrációt Európába.

Juncker beszélt arról is, hogy szerinte minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. A bizottsági elnök beszámolt a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában.

"Hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat, amelyet egyértelműen elhanyagolt az összes politikus" - mondta. Ezzel kapcsolatban említést tett arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.

Ugyanakkor azt is leszögezte: ez a schengeni rendszer nem lesz lebontva ennek a bizottságnak a regnálása alatt, de meg kell erősíteni európai külső határait - hangsúlyozta. Meg kell erősíteni a Frontexet, de ez pénzbe fog kerülni - tette hozzá.

Juncker az uniós külpolitikára utalva megemlítette, hogy az EU stabilizálni akarja Észak-Afrika helyzetét és a segítségért cserébe forrásokat ajánl.

Biztonságossá nyilvánított országok

A bizottsági elnök indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban. Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek - tette hozzá. Továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a biztonságos országgá nyilvánított államoknak tudniuk kell, ha erről a listáról lekerülnek, akkor azzal elveszítik a jogot az EU-csatlakozáshoz is.