Menthetetlenül zsugorodik az EU mezőgazdasága

A világ mezőgazdasági termelése az elmúlt két évtizedben egyébként évi két százalékkal nőtt, az EU27-é azonban csak 0,6 százalékkal. A legdinamikusabb növekedést egyértelműen Latin-Amerika produkálja, méghozzá jórészt közvetlen termelési támogatások nélkül - Brazíliában csak a kutatás-fejlesztésbe öntik korlátlanul az állami támogatást, de dotálják az öntözést és a szaktanácsadást tették ingyenessé. Az Egyesült Államokban teljesen más az agrártámogatások logikája, tavaly 145 milliárd dollárosra hízott keret 74 százaléka az élelmiszerjegyek finanszírozására megy el, a termelőknek nagyjából 13 százaléknyi közvetlen jövedelemtámogatás jut, vidékfejlesztésre, élelmiszerbiztonságra 6 százalékot, természetvédelemre és erdészeti támogatásokra 7 százalékot költenek. Ezzel szemben az EU közvetlen támogatásokra 42,8 milliárd eurót költött, vidékfejlesztésre 14,4, élelmiszersegélyre 0,5 milliárdot, egyéb élelmiszerbiztonsági, biztosítási és kutatásfejlesztési célokra 1,5 milliárdot.

Ennek tükrében igen beszédes adat, hogy amíg a tíz legfontosabb agrártermék termelése az elmúlt húsz évben Dél-Amerikában legkevesebb száz százalékkal nőtt - a csirkehús előállítás több mint 450 százalékkal -, Észak-Amerikában ennél jóval kisebb, többnyire száz százalék alatti volt a növekedés, de csak a búza esetében csökkent a termelés volumene.

Nyugat Európában azonban a tíz legfontosabb - tej, sertés-, marha- és csirkehús, búza, szőlő, burgonya, cukorrépa, alma, tojás - agrártermékből csak négy, a sertéshús és a csirkehús előállítás, a búza és a burgonyatermesztés tudott növekedni 1990-2011 között. Ugyanakkor még a legnagyobb bővülést produkáló csirkehús esetében is csak épphogy meghaladta a 160 százalékot. Kelet-Európában pedig csak a csirkehústermelés tudott növekedni két évtized alatt 140 százalékkal. A fennmaradó 9 legfontosabb áruféleség termelése masszívan visszaesett, a csatlakozás és az azóta kapott támogatások ellenére is. A marhahúsé mintegy 70, a szőlőé 60, a tej 50, a sertés több mint 40 százalékkal.

Magyarországon csak a kukorica- (177 százalékkal) és a napraforgó termelés (201 százalékkal), illetve a pulykahús előállítás (142 százalékkal) nőtt 1990 óta a 20 legnagyobb termelési értékű agrártermékből. Ezzel szemben az 1990-es mennyiséghez képest a sertéshús előállítás 38, a marhahús 40, a tej 60, a búza 66,  a burgonyatermelés 49 százalékára zsugorodott 2011-re. A rendszerváltás előtti öt év átlagához képest a 2007-2011 közötti időszakban a teljes ágazatot nézve már eléri a négymilliárd eurót a termelési érték hiány: a szántóföldi növényeknél ez 717 millió, a zöldség-gyümölcs ágazatban egymilliárd, az állati termékeknél 2,3 milliárd euró. A 2004 óta az agráriumba áramló uniós milliárdok ellenére az éves növekedési ütem nulla, miközben valamennyi velünk csatlakozó országban volt növekedés a szektorban.

 

 

Az uniós hátrányokat tovább növeli az elaprózódott birtokszerkezet, és az erősebb támogatásfüggés, de egyelőre az intenzívebb termelés miatt nagyobb az előállított termelési érték - mondta Raskó György. A 2014 utáni támogatási időszakban azonban egyrészt teljes KAP költségvetés csökken, másrészt a támogatások kiegyenlítődésének elve miatt átrendeződik a tagországok között a hektáronkénti területalapú támogatás összege. Annyira azért nem, hogy jelentősen közeledne az egyébként is versenyképesebb nyugat-európai termelő hektáronkénti támogatása akár csak az uniós átlaggal megegyező magyarral. Hollandiában a közvetlen támogatás 2014 után csak 37 euróval, 420 euróra csökken hektáronként, míg Magyarországon közel 4 eurós csökkenés után várhatóan 256 euróval számolhatnak a termelők.

Az elérhető jövedelmeket nem csak a csökkenő közvetlen kifizetések mérséklik, hanem a környezetbarát mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos előírások - mint a 7 százalékos ökológiai célterület, illetve az állandó gyepterületek fenntartási kötelezettsége, a termesztett növények diverzifikálása - termeléskorlátozó hatása is. Az új elemként bevezetendő kisgazdaságoknak szánt átalánytámogatás - 2011-ben már regisztrált öt hektár alatti kisgazdaságok választhatják az egyszerűsített adminisztráció melletti gazdaságonként ezer eurót - vélhetőleg tovább konzerválja majd az elaprózódott birtokstruktúrát.

A VM becslése szerint Magyarországon legkevesebb 70 ezer gazda jelentkezhet be, bizottsági számítások szerint legkevesebb egymillió román és lengyel termelő választhatja. Ez gyengítheti a versenyképes árutermelésre való ösztönzést, és több közép-európai tagországban maradhat meghatározó az önellátásra koncentráló, nem árutermelő mezőgazdaság a  - mondja Raskó. Szerinte a 2014 utáni fejlesztési forrásokra apelláló hazai  ágazatoknak is érdemes figyelembe vennie azt, hogy a vidékfejlesztésre hét év alatt 3,2 milliárd euró jut, ami 36 százalékkal kevesebb, mint a mostani ciklusban. Ezzel összességében tovább folytatódhat az EU agrártermékeinek térvesztése.