Az ECB újra fogja kezdeni vitatott államkötvény-vásárlási programját (SMP), azaz nem újabb hosszú távú olcsó hitel (LTRO) nyújtásával próbálja életben tartani az eurózóna pénzpiacait, mint ahogy az elmúlt néhány hónapban tette - derült ki a Bloomberg elemzői konszenzusából. A hírügynökségnek nyilatkozó 22 közgazdászból 17 volt ezen a véleményen és csak egyikük szavazott egy újabb hároméves hitelprogram megindítására. A megkérdezettek közül kilencen nem tartják kizárnak, hogy a bank rövidebb, egy-két éves kölcsönnel kísérletezik.

A piaci nyomás végül rászorítja az ECB-t a kötvényvásárlása, de a dolog nem sürgős - véli Ken Wattret, a BNP Paribas eurózónával foglalkozó vezető elemzője. Emellett nehéz lesz konszenzust teremteni a bank döntéshozói között a teendőkről. A lehetőséggel kapcsolatban a napokban ellentétes nyilatkozatokat tettek a bank vezetőségének tagjai: többen leszögezték, hogy a kötvényvásárlás az egyike az ECB kezében lévő beavatkozási lehetőségeknek.

Pedig nem vált be

A bank 2010 májusában indította el a programot, amelynek eredményeként 214 milliárd euró értékű görög, ír, portugál, spanyol és olasz állampapír került a birtokába. Ez az akció és az LTRO arra késztette Jürgen Starkot, az ECB vezető közgazdászát, hogy tavaly év végén lemondjon, mert úgy vélte, hogy a beavatkozás ellenkezik a bank küldetésével és veszedelmesen rontja a bank forrásainak és eszközeinek minőségét.

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, az európai jegybank kormányzótanácsának tagja szintén a múlt év végén leszögezte: nem híve az SMP-nek. A bank más döntéshozói hozzá hasonlóan úgy nyilatkoztak, hogy "egyre pesszimistábban ítélik meg" a módszer hatásosságát. Nincs bizonyíték arra, hogy a SMP működik - véli Jacques Cailloux, az RBS vezető európai elemzője. Az ECB például augusztustól kezdett el beavatkozni a spanyol kötvénypiacon, novemberben mégis 6,6 százalékra ment fel a hozam.

Az agyondicsért LTRO sem vált be

Korábban sokan azt hitték, hogy az LTRO megfordítja az európai adósságválság kezelésének folyamatát, a feszültség növekedésének helyét az ECB beavatkozásának köszönhetően átveheti az enyhülés. Most már azonban egyesek, köztük James Nixon, a Société Generale európai ügyekért felelős vezető elemzője, úgy látják, a beavatkozás egyenesen mérgező hatású volt.

Az ártalmas pirulát a bankok nyelték le, amelyek jelentős részben állampapírok vásárlására folyatták be a decemberben és februárban rájuk zúdult - összesen ezermilliárd eurós - pénzesőt. A spanyol bankok például 2011 decemberétől 2012 februárjáig 20 százalékkal, 246 miliárd euróra emelték állampapír-befektetéseiket - derül ki az ECB adataiból.

Valami el van szabva

A nagy kötvényvásárlás hozamcsökkentő hatása mostanra alábbhagyott, és a befektetők a fejleményeket látva kezdenek újra nagyon idegesek lenni. A dologgal eleve nem stimmelt valami - mondja Cailloux. Ha egy befektetési eszköz - az eurózóna déli országainak kötvényei - kockázatosnak minősültek novemberben, akkor nem válhatnak egy csapásra biztonságossá januárra vagy februárra.

Így aztán a lehető legrosszabb helyzet állt elő: amint romlik az államok fizetőképességének megítélése, az azonnal visszahat a bankokra, amelyek trezorjai tele vannak a kötvényeikkel. Ez a veszély az oka, hogy a spanyol Bankinter SA részvényei idén eddig elvesztették értékük több mint negyedét és az olasz Intesa Sanpaolo SpA 7,3 százalékos is mínuszban van, miközben a Bloomberg 43 pénzintézet eredményeit követő bank- és pénzügyi szolgáltatási indexe plusz hét százalékot mutat.