A Bundestag rendkívüli ülésén 598 képviselő szavazott, közülük 439 támogatta, 119 elutasította a kormány indítványát, és 40-en tartózkodtak.

Az euróövezeti tagországok hétfői csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint Görögország 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alap (ESM) forrásaiból. Amennyiben a tárgyalások a hitelről sikerre vezetnek, a Bundestagnak arról is szavaznia kell, hogy Németország részt vehet-e az új programban.

A szavazás előtti vitában Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt a görög válság euróövezeti keretek közötti kezelésének utolsó lehetőségeként jellemezte a tervezett mentőprogramot, és az év elején hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza vezette görög kormányt hibáztatta, amiért Görögország ismét külső segítségre szorul az összeomlás elkerüléséhez.

A hétfői megállapodás egyetlen reális alternatívája az volt, hogy Görögországban eluralkodik "a káosz és az erőszak" - mondta Merkel, aki szerint a görög euróövezeti tagság ideiglenes feladását sem Görögország, sem a többi 18 tagállam nem támogatta a csúcstalálkozón, ezért ez nem járható út.

A CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről kiemelték, hogy a támogatási program mellett a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekre is szükség van, és arra, hogy végre a vagyonos rétegek is viseljék a válságkezelés terheit. Európa nem hagyhatja, hogy Görögország az "éhező gyerekek, a kéregető nyugdíjasok és a szegénykonyhák" országa legyen, és azt sem, hogy "az antiszociális görög szupergazdagok" kivonják magukat a felelősség alól - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, az SPD elnöke. Be kell fejezni a vitát Görögország euróövezeti tagságának esetleges szüneteltetéséről, és mindenkinek támogatnia kell az athéni vezetést. Partnerek vagyunk, nem ellenfelek" - mondta a politikus.

Az ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - szónokai bírálták Merkelt és Schäublét az euróövezeti csúcson alkalmazott tárgyalási taktika miatt. Úgy vélték, az ideiglenes Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) lehetőségének felvetésével megosztották Európát és kárt okoztak Németországnak.

A CDU/CSU frakciójából a csütörtökön tartott próbaszavazáson 48-an szavaztak nemmel és hárman tartózkodtak. Legutóbb februárban volt szavazás a görög válság ügyében - akkor a második mentőprogram meghosszabbításához járult hozzá a törvényhozás -, és a kormány javaslata ellen sokkal kevesebben, 29-en voksoltak az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok közül.

Az SPD-nél valószínűleg csaknem egyöntetű volt a pénzügyminiszteri előterjesztés támogatása. A Baloldal előre jelezte, hogy a teljes frakció nemmel szavaz, a Zöldek pedig azt jelezték, hogy Merkel és Schäuble brüsszeli fellépése miatt a tiltakozás jeleként a képviselőcsoport többsége tartózkodik.