Angela Merkel német kancellár jelezte Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, hogy továbbra is határozottan kiáll az ukrán vezetés mellett, nem hajlandó engedményeket tenni az ottani válság rendezésében cserébe azért, hogy Moszkva segítsen a bevándorlási krízis megoldásában - jelentette a Bloomberg.

Oroszország alkupozíciói javulni látszanak azzal, hogy katonai erővel is beszállt a szíriai polgárháborúba, ami esetleg hozzájárulhat a rendezéshez, és ezzel a menekültáradat egyik legfőbb forrásának megszüntetéséhez. Kérdés azonban, hogy erre hogyan reagálnak az európai és az amerikai politikusok - vannak olyan hangok, hogy a két válság kezelését össze lehetne kötni.

Francia-német tengely

Merkel azonban pénteken tárt karokkal fogadta Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt, akivel uniós hitelekkel támogatott gázszállítási szerződésekről egyeztetett. A kancellár asszony és Francois Hollande francia államfő, akik Putyinnal és az ukrán vezetéssel februárban tető alá hozták az Ukrajna délkeleti részén dúló polgárháborút lecsillapító fegyverszüneti megállapodást, nem óhajtanak engedni az oroszoknak.

Más szóval csak akkor mennének bele az Oroszország ellen az ukrán válságban játszott szerepe miatt hozott EU-s szankciók enyhítésébe, ha Ukrajnában előrelépés történik a válság megoldásában. A szíriai krízis, a bevándorlási hullám enyhítésében játszott orosz szerepért cserébe nem adnak engedményt a világ másik részén - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrástól.

Nem kell sietniük

A Merkel-kormánynak nagyon jól jönne némi enyhülés a bevándorlási nyomásban - a kancellár egy évtizedes kormányzása legnagyobb kihívásának nevezte a menekültválságot, pedig erre az időszakra esett a világ pénzügyi rendszerének összeomlása és az eurózóna adósságválsága is. A kancellár asszony megértő politikájára ráment népszerűségének egy része, mivel a német lakosság egy része kezd besokallni a rengeteg menekülttől.

Ugyanakkor az elmúlt két hónapban elcsitultak a csatározások - a fegyverszünetet megsértő akciók - a térségben, így Merkelt és Hollande-t nem sürgeti semmi. A német kancellár egy hete azért világossá tette, hogy kormánya az oroszokra is számít a szíriai rendezésben. Másrészt nem hagyta szó nélkül, hogy az Aleppo városát ért orosz légi támadások menekülésre késztethetik a környék lakosságát, ami újabb bevándorlási hullámot indíthat el Európa felé. (Erre a minap a török elnök, Recep Tayyip Erdogan is figyelmeztetett - a szerk.)

Hangok

A német kormányban és az amerikai adminisztrációban vannak olyanok, akik szerint itt az ideje továbblépni az oroszokkal kapcsolatos politikában. Sigman Gabriel, a Merkel konzervatív CDU-jával közösen kormányzó szociáldemokraták vezetője arról értekezett a napokban, hogy az Ukrajnával kapcsolatos nézeteltéréseknek nem szabad árnyékot vetniük a Szíriával kapcsolatos együttműködésre. Kölcsönös megértésre van szükség Berlin és Moszkva között...

John Kerry amerikai külügyminiszter megtapsolta a kancellár asszonyt az ukrán béketeremtésben játszott szerepéért. Immáron 50 napja kitart a tűzszünet, ami segít abban, hogy előrelépjünk Ukrajnában - fejtegette csütörtöki berlini vizitjén. Sürgette ugyanakkor a konfliktus mielőbbi lezárását.

Eközben szakértők szerint Putyin közel-keleti stratégiája messze nem független az ukrán válságtól. Jan Techau, a brüsszeli Cagnegie Europe kutatóintézet vezetője felhívja a figyelmet arra, hogy igen hasznos mellékhatása a szír beavatkozásnak Putyin számára, hogy eltereli a figyelmet Ukrajnáról, az ukrán válságban játszott orosz szerepről.

Csalódott ukránok

Az ukránok kétharmada úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban - derült ki a vasárnapi helyhatósági választások előtt készült közvélemény-kutatásokból. A stagnáló gazdaság, a két évvel ezelőtti európai irányváltás ellenére továbbélő korrupció miatt Petro Porosenko államfő pártjának népszerűsége a mélybe süllyedt. A parlamenti helyek egyharmadát birtokló politikai erő egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint csak 13 százalékot érne el, ha most kellene megméretnie magát egy parlamenti választáson.

A reformszellemű Jacenyuk miniszterelnök pártja el sem indult a helyi szavazásokon. A kormányerők szerencséjére ellenzékük megosztott populista, nacionalista, illetve a volt oroszbarát elnököt támogató erőkből áll.

Ukrajna átütemezte 18 milliárd dollár adósságát és 17,5 milliárdos kölcsönt kapott az IMF-től, hogy talpra állítsa gazdaságát. A pénz átutalását reformokhoz és a korrupció visszaszorításához kötötték a hitelezők, amelyben a Valutaalap szerint részsikereket ért el a kormány.