Valószínűleg kiújul a vita az EU és az Egyesült Királyság között a brexit részleteit illetően, miután a héten Theresa May kormánya elé terjeszti elképzeléseit a válás részleteiről - adta hírül a Bloomberg. Brüsszelben ugyanis több elképzelésére is úgy tekinthetnek, hogy London ki akarja mazsolázni az európai szabályok közül azokat, amelyeket jónak tart, míg másokat elvetne.

May ugyanis azt akarja, hogy bizonyos területeken, így a pénzügyi szektor és a mezőgazdaság esetén a válás pillanatában érvényét veszítsék a közös szabályok - tudta meg a hírügynökség a miniszterelnökhöz közel álló forrásokból. Más területeken hosszú átmenetet képzel el. Ilyen lehet a feldolgozóipari termékek, például a háztartási gépek gyártása.

Beleszólást akar

Vannak olyan ügyek is, amelyek esetén a miniszterelnök nem egyszerűen összehangolt politikát akar, hanem meg akarja tartani az Egyesült Királyság beleszólását a szabályok alakításába is. Elsősorban a biztonsági együttműködésről, az információk cseréjéről és a védelmi kapcsolatokról van szó.

Mindezzel az lehet a gond, hogy az EU világossá tette: nem engedheti meg, hogy egyes államok kimazsolázzák, mely szabályokat akarnak betartani az uniós jogból és melyeket nem. Magyarán a britek választhatják a norvég modellt, amely de facto EU-tagságot jelent, vagy az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás mintáját, amely lazább kapcsolatot jelent annak minden hátrányával.

Merkel jelzett

Eközben Angela Merkel német kancellár a napokban jelezte, hogy lehetségesnek lát egy egyedi, az Egyesült Királyságra szabott viszonyrendszert az EU és a függetlenné váló tagállam között. Valami olyasmiről lehet szó, ami az említett két lehetőség közötti viszonyrendszert eredményez.

Az egyik legkritikusabb kérdés, hogy a felek viszonyát milyen jogszolgáltatás alá rendelik. A brexitpártiak egyik vörös vonala, hogy az Európai Bíróság joghatósága nem maradhat érvényben Nagy-Britannia felett, ám ha szoros kereskedelmet akarnak folytatni az EU-val bármilyen téren, akkor ennek a testületnek elkerülhetetlenül beleszólást kell engedniük a jogviták rendezésébe.

Az ír határ

Továbbra is nyitott kérdés az ír-észak-ír határ kérdése, amelyet ellentmondó ígérettel tettek félre tavaly év végén. May azt mondta, hogy láthatatlan marad a határ, akármilyen válási szerződést is kötnek az EU-val. Ennek legkézenfekvőbb módja az lenne, ha az Egyesült Királyság az egységes európai piac és a vámunió része maradna, amit viszont a miniszterelnök nem akar. A brexitmániások azzal vádolják a puha kilépés híveit, hogy az ír határ ürügyén akarják a norvég minta irányába tolni az országot, mondván: ha igazivá válik az ír-észak-ír határ, az elszabadítja az erőszakot.

Meglepő puhaság

Meglepő módon a brexit hívei viszonylag puhák a bevándorlás kérdésében. Boris Johnson külügyminiszter, a kilépés egyik ismert szószólója, egyben a miniszterelnök lehetséges kihívója legutóbbi cikkeiben arról írt, hogy mindenképpen meg kellene tartani azokat a külföldi diákokat, akik fontmilliókat költenek el a híres brit elitképző intézményekben.

A miniszterelnök viszont jól tudja, hogy a brexit népszavazási győzelmének egyik fő oka a bevándorlás elutasítása volt. Ezért beszélt nemrégiben arról, hogy a kilépés után változtatni kell az EU-s állampolgárok nagy-britanniai tartózkodásának szabályian.

Végül újdonságot hozhat a válási tárgyalásokban, hogy az ellenzéki Munkáspárt vezetősége is félrevonul a héten, hogy tisztázza a párt álláspontját a brexittel kapcsolatban. Jeremy Corbyn pártelnök ismert euroszkeptikus, de ezzel lényegében egyedül van a párt vezetői között. A Munkáspárt a munkahelyek és a láthatatlan ír határ megtartását tarthatja fő céljának, ami a norvég modell választását jelentheti.

A fotó forrása: Shutterstock