A német kancellár szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek. Mint elmondta, a csúcstalálkozó költségvetésről folytatott megbeszélés során ugyan szóba került, de nem alakult ki vita arról a német javaslatról, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket - írja az MTI.

Kijelentette ugyanakkor: véleménye szerint az uniós migrációs politikában való részvételhez kellene kötni a strukturális támogatások kifizetését, ugyanis bizonyos országoknak sokkal inkább érint a bevándorlási hullám, ezért több kiadásuk van az abból adódóan kialakuló válság miatt, mint másoknak. A terhek gyakran az ellátáshoz, elszállásoláshoz, képzéshez, oktatáshoz köthető pluszkiadásokat jelentenek - tette hozzá.

Meg kell fontolni

Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök az ülést követően az MTI szerint elmondta, meg kell fontolni azt a javaslatot, amely szerint az unió 2020 utáni költségvetésének tükröznie kell az elsőbbséget élvező, migrációs kérdés megoldása melletti elkötelezettséget.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette, nyilvánvaló, hogy az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Az adóparadicsomnak számító uniós tagállamokat sem, sem pedig a szociális dömpinget "szervező" kormányokat, amelyek az adóztatás mértékének csökkentésével, illetve a bérekre és a szociális ellátásra vonatkozó szabályok lazításával igyekeznek erősíteni versenyképességüket.

Levél Putyinnak

A francia elnök arra emlékeztetett, hogy Angela Merkel német kancellárral közös levelet küldött pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amelyben kérték, hogy támogassa az ENSZ BT-nek a 30 napos szíriai humanitárius tűzszünetet követelő határozattervezetét. Hozzátette, továbbra is arra törekszik, hogy közvetítsen a szemben álló felek között abban az esetben, ha a tűzszünet elérése lehetetlennek bizonyul.

Jelentések szerint legalább 46 civil halt meg csütörtökön Szíriában, az ellenzéki fegyveresek kezén lévő Kelet-Gútában a kormányerők légi- és tüzérségi támadásaiban. A térségben legalább 120 polgári személy sebesült meg. A legfrissebb összesítés szerint legalább 403 civil, köztük 95 gyerek és 60 nő vesztette életét, és csaknem 2000 ember sebesült meg azóta, hogy a szíriai erők és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen. A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező szervezet szerint a Bassár el-Aszadhoz hű erők és szövetségeseik szárazföldi offenzívát készítenek elő a térségben.

Képünk forrása: AFP photo/Aris OIKONOMOU