Kevesebb, mint öt hónappal a szeptember végi parlamenti választások előtt a német szociáldemokraták (SPD) a tőlük megszokotthoz képest szokatlanul egységesek. Üzenetük a választóknak világosabb, mint az elmúlt években és kancellárjelöltjük, Olaf Scholz pénzügyminiszter Németország egyik legtekintélyesebb politikusa. Ennek ellenére a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, ha most vasárnap lennének a választások, akkor csak a szavazatok 14 százalékát szereznék meg. Hogy lehet ez? - teszik fel a kérdést a párt parlamenti képviselőjelöltjei maguknak nap mint nap, derül ki a Financial Times helyszíni jelentéséből.

A SPD évtizedeken át a német politikai rendszer egyik oszlopa volt, ám most azzal a veszéllyel kell szembe nézniük, hogy lényegében a futottak még versenyzők közé kerülnek. A választás közeledtével a német szavazók a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a Zöldek párharcára figyelnek. Az utóbbi párt folyamatosan a címoldalakon szerepel, miután a múlt hónapban a 40 éves Annalena Baerbock lett a kancellárjelöltje. A Zöldek olyan idilli viszonyban vannak a médiával, amilyenről a szociáldemokraták nem is álmodhatnak.

Kapcsolódó

Az SPD a hét végén tartotta kancellárjelölt-jelölő digitális kongresszusát, amelyen az ott lévők több mint 96 százaléka biztosította támogatásáról Scholzot. Ez az egység megdöbbentő annak tükrében, hogy a párt híres a frakciózásairól. A választási program 99 százalékos támogatást kapott. Ebben 2045-re karbonsemleges Németországot ígérnek és elkötelezik magukat amellett, hogy több befektetést juttatnak az egészségügynek, az oktatásnak és a tömegközlekedésnek, továbbá kiállnak 12 eurós (4300 forint) órabér bevezetése mellett (jelenleg 9,50 euró).

Mindenki számít

Scholz programbeszédében azt mondta, hogy a „tisztelet társadalmát” akarják megteremteni. „Mindenkinek joga van hozzá, hogy figyelembe vegyék az igényeit”, ami azt jelenti, hogy a gondoskodásiparban dolgozók munkáját magasabb bérekkel kell elismerni, nagyobb gyermekgondozási segélyt kell fizetni az embereknek, erősíteni kell a szociális lakhatás lehetőségét és nemzeti szinten korlátozni kell a bérleti díjakat. Scholz szerint ha a CDU/CSU folytatná a kormányzást, az kockázatot jelentene Németországnak, ami pedig a Zöldeket illeti, a jó szándék nem elég a jó kormányzáshoz.


Hiába az egység és a szép szavak, kérdés, hogyan fordíthatna a kancellárjelölt egymaga az SPD szereplésén. A párt fáradtnak látszik, miután három cikluson át szolgált Angela Merkel kormányainak kisebbik koalíciós partnereként, alsó középosztálybeli, rossz helyzetben lévő szavazói jelentős részét elszívja az euroszkeptikus, radikális, nacionalista Alternatíva Németországnak párt, diplomás támogatói jó része a Zöldekhez pártolt.

Picike pánikocska

Eközben a rossz közvélemény-kutatási eredmények némi pánikot okoznak az SPD-s képviselők soraiban. Sokan tartanak attól, hogy elveszthetik az állásukat. Egy zsugorodó szigeten látják magukat, amelyről hamarosan a legtöbben a vízbe kerülnek. Az optimisták Scholzra mutogatnak, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi felmérések szerint mind Armin Laschettel, a CDU/CSU kancellárjelöltjével, mint Baerbockkal szemben a többség őt látná szívesebben az ország élén. Igaz ugyanakkor, hogy csak kis különbséggel vezet.

Az INSA és a Bild am Sonntag lapok közvélemény-kutatása szerint Scholz a közpénzek kezelése, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a német érdekek külföldi érvényesítése terén is jobb eredményeket ér el, mint vetélytársai. Az SPD-s kancellárjelölt csapata egyfajta Merkel-utódként tálalja: nyugodt, felkészült, visszafogott, megbízható politikusként. A gond az, hogy sokan attól tartanak, megismétlődhet a 2017-es forgatókönyv, amikor Martin Schulz, a párt akkori kancellárjelöltje egy ideig még Merkelt is megelőzte a népszerűségi listákon, aztán a vezetésével a párt addigi legrosszabb választási eredményét érték el a szavazatok 20,5 százalékának megszerzésével.