A német álláspont szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.

Az Angela Merkel kancellár által a többi tagállam elé tárt német javaslat azonban - még a találkozó alatt kiszivárgott információk alapján, a Bloomberg szerint - a keleti tagállamokat felbőszítette, Luxemburg és Ausztria pedig kritizálta az EU legnagyobb nettó befizető ország javaslatát. Ezt az ötletet ugyanis még az Európai Bizottság is egy olyan dolognak látta, ami csak szélesíti a már meglévő repedést kelet és nyugat között. A tagállamok vezetői által megfogalmazott vélemények is igen sokfélék lettek.

Kapcsolódó

Nem jó ötlet

Xavier Better luxemburgi miniszterelnök Brüsszelben tudósítóknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy ha a forrásokat a migrációs kérdésekkel összekötjük, akkor azzal nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat büntetjük. Véleménye szerint ez ugyan lehet egy opció, de nem a legjobb, hiszen így az állampolgároknak lesz problémájuk és nem a kormányoknak.

A másik nagy bírálója a javaslatnak a nyugati tagállamok között az osztrák kancellár volt. Sebastian Kurz szerint ugyanis a szolidaritás sokkal többről szól, mint menekülteket elszállásolni. "A célunknak annak kellene lennie, hogy megállítsuk az embereket a külső határainknál és nem mindig az elosztásról kellene beszélni" - fogalmazott a Bloomberg szerint.

A hírügynökség emellett azt írta, Franciaország nyitott arra, hogy különféle feltételekhez kössék a tagállamoknak járó támogatásokat, ám a francia kormány elsődleges célja, hogy elkerüljön mindenféle "pénzügyi vagy szociális dömpinget" és biztosítsa a jogállamiság tiszteletben tartását.

Mark Rutte holland miniszterelnök az MTI szerint azt mondta, hogy lát bizonyos előnyöket a nemrég bemutatott javaslatban, de a kérdést alaposan meg kell vizsgálni. Mint mondta, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetőek-e "a kívánt célok, a szükséges változások".

Dalia Grybauskaite litván elnök pedig azon véleményének adott hangot, hogy ezeknek az uniós alapoknak az egyetlen célja az EU szegényebb tagállamainak integrálásának kellene lennie. "A jelenlegi szerződések értelmében a kohéziós és strukturális alapok a konvergencia javítását szolgálják, és nem mást" - hangsúlyozta.

A Bloomberg még idézte Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnököt is, aki abban nem lát problémát, hogy a jogállamiság betartásához kössék az uniós pénzek felhasználását. "Amivel problémám van az a bevándorlókvóták" - fogalmazott.

A kritikák hírügynökség szerint csak rávilágítottak azokra a még le nem zárt politikai sérelmekre, amelyeket a 2015-2016-os menekültválság okozott a tagállamok között, illetve még egy adalék lett arra a már hosszabb ideje húzódó konfliktusra, melynek keretében a lengyel és a magyar kormány eddig kategorikusan elutasította a menekültek befogadását.

A feltételesség mégsem ördögtől való?

Az informális csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón - a fentiekhez képest - Donald Tusk az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a tagállami vezetők hozzáállása meglehetősen nyitott, és abban is egyetértés volt, hogy a korábbiaknál gyorsabban egyezségre kell jutni, még ha ez idén nem is valószínű.

Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy több forrást kell biztosítani az irreguláris migráció visszaszorítására, a külső határok őrzésére, védelemre és az Erasmus programra. Tusk szerint a költségvetéssel kapcsolatos vita a vártnál kevesebb konfliktussal járt, a tagállamok jelezték, hogy készek több pénzzel hozzájárulni az uniós költségvetéshez - 14-15 erre hajlandó döntéshozót számolt az EiT elnöke elmondása szerint.

Jó vita volt, de még eredmény nélküli - tette hozzá Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón, aki arról is beszélt, hogy a kohéziós és az agrárpolitikai büdzsét biztosan vissza kell vágni. Lehetséges mértéket nem említett értelem szerűen, hiszen erről még nem eshetett szó.

Tusk az uniós források kifizetésének bizonyos feltételhez kötésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: "a feltételesség a vártnál kevésbé volt vitatott". Tusk szerint nem kérdőjelezték meg a feltételességet. "Még Lengyelország is kész elfogadni azt elvileg", azzal a kitétellel, hogy a rendszer objektív kritériumokon alapul - tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozó utáni sajtótájékoztatóján a feltételességgel kapcsolatban szintén azt hangoztatta, hogy az uniós költségvetés nem finanszírozhat olyan kormányokat, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós szerződésben foglalt értékeket, sem adóparadicsomokat, sem olyan kormányokat, amelyek szociális dömpinget idéznek elő.

Az uniós pénzek kifizetésének feltételhez kötésére vonatkozó kérdésre válaszolva Macron annyit mondott: számára ez egyértelmű, de azt nem tudja megmondani, hogy e kérdésben meglenne-e a többség. Ebben nincs egyetértés a tagállamok vezetői között - jelentette ki.

Mi volt még?

Az úgynevezett Spitzenkanditat, azaz a csúcsjelölt választási mechanizmusának ügyében a Politico tudósítása szerint az uniós vezetők arra jutottak, hogy kijelentették, "ez nem lehet automatizmus", vagyis politikai pártok állíthatnak jelölteket, de az EU-szerződés értelmében az az Európai Tanács autonóm döntése, hogy a jelölést az Európai Parlament elé terjesztik-e.

A páneurópai lista kérdését elvetették a 2019-es választásokra, de a későbbiekben még előkerülhet a javaslat.

Az EU27-ek nagyjából támogatják az Európai Parlament (EP) azon törekvését, hogy az EP képviselőinek létszáma 751-ről 705-re csökkenjen a brexit után, illetve, hogy néhány megüresedő brit helyet újraosszanak. Erről a döntés a következő hónapokban várható a Politico tudósítása szerint.

Magyarország kimarad

Emmanuel Macron francia elnöknek az EU jövőjéről az uniós állampolgárokkal folytatandó párbeszédre tett javaslatát kedvezően fogadták a tagállamok vezetői, ugyanakkor a találkozót követő sajtótájékoztatón a francia elnök elmondta, hogy ebben Magyarország egyedüliként nem vesz részt. (Az erről szóló videót, ahol Macron elnök ezen viccelődik, itt nézheti meg.)

Jean-Claude Junckernek, Európai Bizottság elnökének azon javaslatát viszont, hogy vonják össze az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki posztját, határozottan elutasították a tagállamok.

Azt a javaslatot pedig, ami az uniós biztosok számának csökkentésére vonatkozott, mély szkepticizmussal fogadták - azok akik megszólaltak ezzel kapcsolatban, ellenezték - mondta a Politicónak egy tanácsi tisztviselő.