Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: nem osztja az Európai Néppárt csúcsjelöltjével szembeni fenntartásokat, amelyeket más tagországok mellett Nagy-Britannia fogalmazott meg. Ugyanakkor "súlyos felelőtlenségről tanúskodik és elfogadhatatlan" az a vélemény, miszerint nem számít, hogy Nagy-Britannia megszavazza-e Juncker jelölését és megtartja-e uniós tagságát - mondta a német kancellár, hozzátéve, hogy a mindenki számára a lehető legjobb megoldás kidolgozását célzó "európai szellemben" folytatja megbeszéléseit a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.

Merkel az előző keddi uniós csúcs eredményeit ismertetve elmondta: az euroszkeptikus és a populista erők előretörése az európai parlamenti választásokon azt mutatja, hogy az uniós állampolgárok "jobb válaszokat várnak az EU-tól". Ezért az uniós csúcson valamennyi állam- és kormányfő egyetértett abban, hogy az EU-nak "a lényeges ügyekre kell összpontosítania", és az Európai Bizottságnak a következő ciklusban a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság bővülését és a versenyképesség erősítését a középpontba helyező programot kell végrehajtania - mondta a kancellár.

A Merkel vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) az utóbbi napokban erős nyomást gyakorolt a kancellárra, hogy foglaljon állást egyértelműen Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választása mellett. Az SPD azt akarja elérni, hogy az Európai Parlament (EP) a szocialisták támogatásával válassza meg bizottsági elnöknek a néppárti csúcsjelöltjét, és a támogatásért cserébe kapjon fontos pozíciót a Juncker-bizottságban az európai szocialisták csúcsjelöltje, a német Martin Schulz.
Juncker lakossági támogatottsága is jelentős, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a németek 43 százaléka úgy véli, hogy a néppárti jelöltnek kell vezetnie a bizottságot, és jóval kisebb, 34 százalékos a luxemburgi politikus megválasztását elutasítók aránya. Különösen erős, 60 százalékos a Junckert pártolók aránya a konzervatív szavazók - Merkel pártja, a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU választóinak - körében.

Merkel parlamenti beszédének másik témája a szerdán Brüsszelben kezdődő G7 csúcstalálkozó volt, amellyel kapcsolatban a német kormányfő rámutatott, hogy a világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői 16 éve először az orosz elnök nélkül tartják meg találkozójukat.

Ez helyes döntés, hiszen a G7-csoportot nemcsak a gazdasági érdekek kötök össze, hanem a közösen vallott értékek is, köztük a nemzetközi jog elveinek tisztelete. Oroszország azonban a Krím félsziget bekebelezésével megsértette egy szuverén állam, Ukrajna területi sérthetetlenségét, amit a hetek meggyőződése szerint elfogadhatatlan - szövegezte le a kancellár.

Az utóbbi napok ukrajnai fejleményei "vegyes képet" mutatnak, hiszen az elnökválasztás ugyan sikeres volt, de az ország keleti térségeinek stabilitását nem sikerült helyreállítani - mondta Angela Merkel, felszólítva Oroszországot, hogy az összeütközés helyett kövesse az együttműködés politikáját. Amennyiben ez nem történik meg, az EU elindítja a szankciók harmadik, gazdasági büntetőintézkedéseket jelentő hullámát - mondta a német kancellár.