Németországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, amelyen Angela Merkel kancellár már nem indul újraválasztásáért, ezért biztos, hogy új szakasz kezdődik a Európa legerősebb gazdasági hatalmának politikai életében. Az elmúlt évtizedekben a kormány politikájának első, második és harmadik helyén a gazdasági érdekek érvényesítése szerepelt az orosz-német és az kínai-német kapcsolatokban. Merkelt megbízható, kiszámítható partnernek tekinthették ebben a két országban is.
Ehhez a politikához persze társult egy-egy ideológia is, ami megindokolta, miért kell minél jobb gazdasági kapcsolatokat ápolni az autokratikus irányítás alatt álló országokkal - emlékeztet a CNBC. Kína esetén a Wandel durch handel, azaz változás a kereskedelem segítségével elvét követték, azzal a reménnyel, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése elvezeti az ázsiai országot a progresszív reformokhoz. Oroszország esetén a Modernisierungspartrnerchaft, azaz a partnerség a modernizációért elve alapján szintén reformokat vártak a jó kapcsolatokért cserébe.
Kudarc
A helyzet azonban az, hogy mindkét elv csúfosan kudarcot vallott. Kínában láthatóan semmi esély valamiféle demokratikus átmenetre, ahogy az a kelet-közép-európai szocialista országok esetén történt, a bővülő kereskedelem nem lökdösi a pekingi vezetést ebbe az irányba. Oroszországgal Alekszej Navalnij ellenzéki vezér moszkvai letartóztatása miatt újabb mélypontra jutottak a kapcsolatok. Párizs például azt követeli, hogy Berlin emiatt adja fel a majdnem elkészült északi áramlat 2. gázvezeték építésének befejezését.
Ezért aztán sok szakértő úgy véli, hogy legalábbis Kína esetén, amelytől - szemen az oroszokkal - nem függ Németország energiaellátása, itt az ideje a bekeményítésnek. Mind a vállalatfelvásárolások, mind a technológia megosztása, mind emberi jogi kérdések számon kérésében változtathat az eddigi politikán az új német vezetés.
Vörös vonalak
Merkel irányításának 15 évében nem voltak olyan vörös vonalak, amelyeket Peking nem léphetett át, ám ezt sokan hibának tartják. Európának változásra van szüksége, szilárdabb határokat kell felhúznia Kínával szemben - véli Noah Barkin, a Rhodium Group kutatóintézet vezetője. Ez persze nem lesz könnyű, mert az ázsiai ország riválisa és partnere is Németországnak. Elég csak a hatalmas exportpiacra mutatni. Ugyanakkor Kína még ma is gyakorlatilag zárt piac a külföldi vállalatoknak. Az új kormánynak hangsúlyoznia kell, hogy az ázsiai ország egyenlőtlen játéktéren száll szemben Németországgal igen erős ellenfélként.
A jelenlegi Merkel-kormány már tett egy lépést a szigorítás irányába, a kereskedelmi törvényt megváltoztatták, hogy megnehezítsék a német vállalatok külföldi felvásárlását. Peter Altmaier gazdasági miniszter arról beszélt parlamenti képviselőknek, hogy a német és az európai vállalatokat meg kell védeni az inkorrekt versenytől, amelyet az állam által támogatott külföldi cégek támasztanak velük szemben. Barkin szerint mind a Bundestagból, mind külföldről erős nyomás nehezedik Berlinre a váltást követelve. A kölcsönös gazdasági függés miatt azonban csak óvatos fordulat várható.