Öt életrajzi kötet jelent meg Angela Merkelről, aki a CDU/CSU pártszövetség élén várhatóan nagy fölénnyel megnyeri a szeptember 24-ei parlamenti választásokat, s ezzel megkapja a felhatalmazást negyedik kormányzási ciklusára Németországban. Ezekből kiderül, hogy opportunista, aki gyakran változtatja véleményét a korábbi ellenkezőjére, ám éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy a nyugati civilizáció vezetője legyen - írja Simon Kuper a Financial Times publicistája.

Ifjúkor

Kapcsolódó

Jellemének formálásában minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a kommunista Kelet-Németországban élte le élete első 35 évét. Ez alatt megtanulhatta, hogy a rendszer ideológiája, amelyben sohasem hitt, ostobaság, ám a nevében működő hatalom nagyon is valóságos. Erre két módon reagált. Részben olyan szakmát választott, fizikus lett, amely ellenállt a marxizmus-leninizmus tanításainak. Részben alkalmazkodott: kulturális titkár volt munkahelye ifjúkommunista (FDJ) szervezetében.

Karrier

Néhány hónappal a berlini fal leomlása után Helmut Kohl kancellár bevette kormányába dísz kelet-németnek és dísz nőnek. Ekkor szembesült először a férfi politikusok hiúságával, szószátyárságával és alulinformáltságával. Kollégái unalmas háziasszonynak tartották, alábecsülték, milyen határozottan törekszik a hatalom megszerzésére.

Kohl, akit 1999-ben hátba döfött azzal, hogy ellenfele Wolfgang Schäuble kancellári jelölését támogatta, ötlettelennek minősítette, aki sosem tanult meg teljesen késsel-villával enni. Schäuble azóta is Merkel kormányainak pénzügyminisztere és a kancellár asszony örök legfőbb szövetségese.

Munkamódszer

Merkel úgy kezeli a problémákat, mint egy tudós: tanul és elemez. Legendás az a történet, hogyan értesült 2007-ben a pénzügyi válság egyik első jeléről. Éppen operába készült, amikor megkapta pénzügyi tanácsadója üzenetét: az IKB bajban van. Mi az az IKB? - szólt a válasz. Egy német bank, amelyek az első között rántott magával az USA másodlagos jelzálogpiacának összeomlása.

A kancellárnak fogalma sem volt a pénzügyi világról a krízis előtt. Úgy tekintett rá, mint az átlagnémet: a gyanús spekulációk világát látta a bankokban, a tőzsdékben és a tőkealapokban. Gyorsan képbe kellett kerülnie és kénytelen volt tudomásul venni, hogy a közgazdaság nem olyan, mint a fizika: a gazdasági elemzések gyakran végződnek tévedéssel. Igaz, legalább annyiban hasonlítanak egymásra, hogy mindkettő igen komplex problémákat kezel - olvasható a Financial Timesban.

Lassan reagált a problémákra, gyakran túl lassan az eurózóna válsága idején. A válságkezelést ahhoz hasonlította, mint amikor sűrű ködben kell autót vezetnie az embernek. Merkel nem szereti a hirtelen benyomás alapján hozott döntéseket. Narcisztikus politikus kollégáit, akiktől nem idegen az ilyesmit, szívesen utánozza - szigorúan családi körben.

Sorstárs

Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök volt az egyetlen kollégája, aki igazán átérezte, milyen feladattal birkózik Merkel. Mindketten kívülállók voltak párjukban. Blair a baloldalt akarta megreformálni: szakítva az egyenlőség előnyben részesítésével be akarta húzni a Munkáspártot a politikai középre. Merkel a konzervatív gondolkodást akarja sokszor nyitottá tenni a változások befogadására.

Ugyanakkor szemben Blairral, akitől nem állt távol a politikai kalandorság, Merkelnek a Nyugat túlélése a legfontosabb. Látva a volt kelet-európai szocialista rendszerek összeomlását úgy véli, hogy Dél-Európa országaira is hasonló sors vár, ha nem teszik versenyképesebbé gazdaságaikat.

Tűzoltóparancsnok

Kormányzásának története válságkezelések sorozata. Kezdődött a 2008-as pénzügyi összeomlással, folytatódott az eurózóna megroggyanásával, majd Ukrajna 2014-es szétzilálódásával. Egy éve Donald Trump ingatlanmágnás amerikai elnökké választása sodorja soha nem látott bizonytalanságba a nyugati világot. Egyik életrajzírója ennek alapján Európa tűzoltóparancsnokának nevezi.

Merkel agilis vezető, aki az új információk alapján változtat politikájának irányán. Támogatta az USA 2003-s iraki háborúját és a nukleáris energia felhasználását, majd szembe fordult ezekkel. (Az utóbbival a 2011. márciusi atomkatasztrófa után, amely végleg elemésztette a német közvélemény bizalmát az atomenergiában.)

Professzor

Kizártnak minősítette, hogy az eurótagállamok pénzügyi mentőcsomagokkal segítsék ki az államcsődbe került Görögországot, majd felkarolta ezeket. A migrációs válság közepén, 2015 szeptemberében beengedett Németországban egymillió menekültet, majd jelezte, hogy ez kivétel volt. Ezekben a váltásaiban közös, hogy mindig a németországi politikai közép hangulata, saját racionális elemzése és a külvilág elvárásainak közös nevezőjét kereste.

Karrierje során politikusi feladata egyre tágult. Kezdetben Németország kancellárja volt, majd Európa első embere, végül Trump elnökké választása óta a nyugati civilizáció vezetője. Eközben semmit sem változott. Az egyik róla szóló könyv szerzője elárulja, hogy minden nap a berlini Múzeum-sziget közelében lévő, negyedik emeleti lakásába tér haza. Az ajtó melletti csöngőgomb alatt férje neve szerepel: Prof Dr Sauer.

(A nyitókép forrása: Odd ANDERSEN, AFP)