Angela Merkel és Vlagyimir Putyin váratlan hét végi csúcstalálkozója a szakértők szerint világosan mutatja, mennyire megkavarta a nemzetközi kapcsolatokat Donald Trump amerikai elnök politikája. A legkevesebb, hogy viszonylagossá vált, ki a barát, és ki az ellenfél - írta a New York Times háttérelemzésében. Ennél konkrétabb, hogy mind Németországot, mind Oroszországot sújtják az új amerikai büntetővámok, illetve a washingtoni adminisztráció kiszámíthatatlan diplomáciai lépései. (Merkel és Putyin tegezik egymást.)

Hivatalos és nem hivatalos napirend

Kapcsolódó

Steffen Seibert, a német kancellár szóvivője csak annyit árult el a sajtónak, hogy a főnöke és az orosz elnök tárgyalni fog a polgárháború sújtotta Szíriában kialakult helyzetről, a Délkelet-Ukrajnát sújtó erőszakról és az északi áramlat gázvezetékről, amelyen az Északi-tengert érintve közvetlenül szállíthatnak majd gázt Oroszországból Németországba.

Elemzők szerint azonban az említett pontokon túl a felek kísérletet tesznek arra, hogy erősítsék együttműködésüket az ügyben, hogyan válaszoljanak Trump vámjaira. Ezzel kapcsolatban is tájékoztathatják egymást ötleteikről. Mindkét országot érinti az alumíniumra és az acélra kivetett amerikai büntetővám, továbbá mindkettejüket aggasztja, hogy a Trump-adminisztráció intézkedései miatt kialakult török pénzügyi válság milyen tovagyűrűző hatásokkal járhat.

Globális összefüggés

Szélesebb globális összefüggésben kell kezelnünk ezt a találkozót - véli Stefan Meister külpolitikai szakértő, a régiós kérdések specialistája. Nincs szó arról, hogy melegebbé válnának a német-orosz kapcsolatok, ám vannak olyan közös pontok, amelyekben a felek érdekei megegyeznek, s ezért egyre inkább hajlandók arra, hogy együttműködjenek egymással.

Ezek közül az első talán az északi áramlat 2, amelyet az USA mindig ellenzett. Trump egyik keresetlen megjegyzésével, amelyben nem fogta vissza magát a túlzástól azt mondta, hogy ezzel a projekttel az oroszok foglyul ejtik a németeket. A verbális csapást követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Berlinbe utazott, ahol Merkellel és kollégájával Heiko Maasszal tárgyalt.

Németország hivatalosan támogatja az orosz gáztranzitot Európába Ukrajnán át, ám Kijevben és az EU-ban attól tartanak, hogy ha ezt el tudják kerülni az oroszok, akkor nem lesz, ami arra ösztönözze őket, hogy engedjenek a délkelet-ukrajnai polgárháború ügyében, ahol az Ukrajnától leválni kívánó szeparatistákat támogatják, illetve a Krím félsziget ügyében, amelynek elcsatolását egyetlen komoly ország sem ismeri el.

Merkel nagy esélye

Putyin sokat segíthet Merkelnek azzal, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök legfontosabb szövetségese. A kancellár asszonyt még mindig erősen kísérti az a 2015-ös döntése, hogy beengedte Németországba a szíriai polgárháború elől elmenekülő emberek százezreit. Nem sokat javult a helyzete annak ellenére, hogy a közel-keleti országból érkező, Európában menekültkérelemért fordulók száma azóta jelentősen csökkent. Ha sikerülne a Szíriában jelentős befolyással bíró oroszokkal megállapodnia a menekültek egy részének visszatelepüléséről, az sokat javítana belpolitikai megítélésén.

Hivatalosan nem beszélnek Törökországról

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a találkozó előtt kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Putyin és Merkel megvitatná a Törökországnak nyújtandó esetlege közös gazdasági segítség lehetőségét - jelentette az MTI. Mint mondta, ilyesmi aligha lehetséges török részvétel nélkül.Az orosz médiában megjelent prognózisok szerint Merkel továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy Oroszország az új vezeték lefektetése után is fenntartsa az ukrajnai gáztranzitot. Erre Putyin korábban, kelletlenül ugyan, de hajlandóságot mutatott.

A fotó forrása: Michael Kappeler/AFP