Philip Stephens, a Financial Times (FT) vezető belpolitikai újságírója azt jósolta 2019 elején, hogy a brexitet megállítják. Ez nem jött be. Később azzal mentegetőzött, hogy előrejelzése inkább a vágyait, mint a várakozásait tükrözték. A 2019. májusi európai parlamenti választásokon a populista pártok előretörését várták a szakértők és szinte mindenki azt jósolta, hogy az amerikai S&P-500 tőzsdeindex esni fog. A populisták nem arattak, a mutató nem csökkent, így ezek a várakozások sem teljesültek, de ezen a néhány jóslaton túl nőtt az FT találatainak száma.
Az idei jóslatok a brexit várható fejleményeitől Donald Trump újraválasztási esélyein és az Irán ellen indítandó háború lehetőségén át a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos előrejelzésig terjednek.
Kapcsolódó
Brexit és Munkáspárt
A brit üzleti lap szerkesztői szerint Boris Johnson miniszterelnök kormánya 2020-ban meg fog állapodni az EU-val az Egyesült Királyság és az unió közti kereskedelem új rendszeréről. Johnson hangsúlyozza, hogy nem akar vámtarifákat és kvótákat az EU 27 tagállamával folytatott áruforgalomban, és erről meg is egyezhetnek a felek. Gondot okozhat, hogy Párizs ragaszkodik ahhoz, hogy a halászatról is megállapodjanak és az EU nem akarja, hogy a szigetország felvizezze az uniós munkavállalási és környezetvédelmi standardokat.
A brit Munkáspárt nem jut túl válságán, amibe azt követően került, hogy a 2019. december 12-ei parlamenti választáson 1935 óta a legnagyobb vereségét szenvedte el. A párt mérsékelt szárnya gyors vezetőváltást akar, miután Jeremy Corbyn radikális baloldali irányvonalát okolja a kudarcért, ám ez nem lesz ilyen egyszerű, mert a tagság és a szimpatizánsok balra húznak. Nem véletlen, hogy az utódlásra pályázó elnökjelölt-aspiránsok óvakodnak visszavonni Corbyn ígéreteit.
Merkel és Salvini
Az FT szerint az Angela Merkelt támogató nagykoalíció szét fog szakadni 2020-ban, mert a szociáldemokraták (SPD) új vezetői, Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans erre kaptak felhatalmazást a 2019. végi pártelnökválasztáson. Az SPD miniszterei egyelőre rábírták az új vezetést, hogy alkudozzon a konzervatív CDU-val, de az utóbbi fiskális héjái nem fognak belemenni a költségvetési kiadások növelésébe. Ezért az SPD végül kiléphet a koalícióból, így Merkel elvileg egy kisebbségi CDU-kormány élén folytathatja kancellárságát a 2021. őszi parlamenti választásokig. Korábban azonban többször kijelentette, hogy nem akar kisebbségből kormányozni.
Az brit pénzügyi lap jóslata szerint Matteo Salvini az olasz nacionalista Liga vezetője visszatér a hatalomba 2020-ban. Augusztusban, amikor megbuktatta az előző kormányt, hogy népszerűségére támaszkodva miniszterelnökké választassa magát, elszúrta a dolgot. A Liga azonban újra vezeti a népszerűségi listákat, miközben a mérsékelt és radikális pártokból álló, négy hónapja kormányzó koalíció csak nyafog és rosszul működik. Így ha januárban vereséget szenved az esedékes tartományi választáson, akkor megbukhat a kormány. Még az új Salvini-ellenes civil kezdeményezés, a "szardínák" mozgalma is neki csinálja a politikai felhajtást.
Trump és a recesszió
Donald Trumppal kapcsolatban óvatosan jósol az FT. Nem vállalkozik a 2020-as elnökválasztás eredményének megtippelésére, csak az arányos szavazás végeredményét jelzi előre. E szerint ezt el fogja veszíteni Trump, ahogy már 2016-banis elveszítette Hillary Clintonnal szemben, aki közel hárommillió szavazattal kapott többet, mint a volt ingatlanmágnás. Ennél jóval nagyobb is lehet a különbség, ami azért nem döntő, mert a győztes mindent visz elvén működő választási rendszerben hiába páholják el nagy arányban mondjuk Kaliforniában a regnáló elnököt, ha nyer a kisebb középnyugati államokban, akár kicsi többséggel, ő lesz a befutó.
Az elnökválasztás kimenetele szempontjából döntő fontosságú, hogy az USA gazdasága recesszióba süllyed-e 2020-ban vagy sem. Az amerikai pénzügyi vezetők fele-fele arányban megosztottak ebben a kérdésben pusztán azért, mert olyan hosszú ideje tart a konjunktúra, hogy éppen itt lenne az ideje, hogy vége szakadjon. Az amerikai vállalatok visszafogták tőkebefektetéseiket, ám a fogyasztás erős és a munkanélküliség alacsony, ráadásul az új állások a gazdaság legszegényebb részén jönnek létre. Ezek eredőjeként az FT szerint nem lesz recesszió.
Irán és Latin-Amerika
Irán és az USA, illetve arab szövetségesei között 2019-ben erős feszültség alakult ki. A Trump-adminisztráció újabb gazdasági blokádjára Teherán kisebb incidensek kiprovokálásával, például egy brit tankhajó átmeneti lefoglalásával reagált. Az USA keménykedő retorikája ellenére nem válaszolt keményen ezekre a lépésekre, és az elnökválasztás előtt Trump vélhetően nem kockáztat meg egy bizonytalan áldozatokkal járó konfliktust a perzsa állammal.
Latin-Amerikában 2020-ban tovább folytatódnak a 2019-ben kezdődött dühödt demonstrációk, mivel okaik, a gyenge gazdasági növekedés, az óriási szociális egyenlőtlenségek és az a hangulat, amely szerint a kormányok fittyet hánynak a kisemberek gondjaira, nem változnak. A tiltakozások Chilében, Kolumbiában és Ecuadorban piacbarát, Bolíviában baloldali kormány ellen indultak. Argentínában az új peronista elnök súlyos gazdasági gondokkal néz szembe, akárcsak Mexikóban, ahol a populista Obrador elnöknek eredményeket kellene felmutatnia az erőszak visszaszorításában és a gazdaság élénkítésében.
Macron, Putyin és a kínai 5G
Emmanuel Macron francia államfő ambiciózus lépéseket tett annak érdekében, hogy kibékítse a Vlagyimir Putyin irányítása alatt álló Oroszországot és az EU-t. Ehhez azonban mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy megoldják a befagyott ukrán konfliktust, ami nem valószínű. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal az ígérettel választották meg 2019 májusában, hogy békét teremt az ország délkelet-ukrajnai, dombaszi térségében. Ehhez azonban meg kellene ígérnie Moszkvának, hogy különleges státuszt ad a régiónak. Ezt azért nem teheti meg, mert a kijevi elit attól tart, hogy ezzel egyfajta orosz befolyás alatt álló rákos daganatot hoznának létre Ukrajnán belül. A jó hír az, hogy folytatódhat a párbeszéd a felek között, ami enyhíti az amúgy véres dombaszi polgárháborút.
Kína az új szupergyors mobiltávközlési technológiában, az 5G-ben világelső lehet 2020 végére. Ez azt jelenti, hogy az ázsiai országban lesz a legtöbb az 5G-s bázisállomás, illetve a technológia mágusa, a Huawei több megrendelést fog szerezni ilyen rendszerek telepítésére a világpiacon, mint európai versenytársa, az Ericsson. Ebben még az USA kormánya sem tudja megállítani, amely nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva korlátozta a cég tevékenységét és erre akar rávenni más országokat is. Az 5G-s okos telefonok eladásában a Huawei, az Oppo, a Xiaomi, a Vivo, azaz a kínai gyártók meg fogják előzni az Apple-t, a Samsungot és másokat.
Olajár és szén-dioxid-kibocsátás
Az FT szakírói úgy vélik, hogy a Brent kőolaj ára nem fogja átlépni az év végére a 65 dollár/hordós szintet. Az OPEC, Oroszország és más olajországok termelésük visszafogásával 2019 végén feltornászták a fekete arany árát hordónként 65 dollár fölé, ám ahhoz, hogy ez így is maradjon, szigorúan tartaniuk kellene magukat a kitermelési korlátokhoz. A legnagyobb áldozatot ezen a téren jó ideje Szaúd-Arábia hozza, miközben Oroszország fegyelmezettsége kérdéses. Az amerikai olajpala-kitermelés bővülése ugyan 2020-ban elakadhat, ám az OPEC-en kívüli olajtermelő országok kitermelése várhatóan nőni fog. Trump bizonyára nyomást gyakorol majd az USA szaúdi barátaira, hogy tartsák féken az olajárat, ami segíti az újraválasztási esélyeit erősítő gazdasági konjunktúrát.
A legfontosabb 2020-as előrejelzés talán az, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátása, amely 2010 óta évi átlagban 0,9 százalékkal nőtt, továbbra is emelkedni fog. Ha a világgazdaság bővül, akkor az energiafelhasználás is nő, és számos gyorsan növekvő gazdaságú ország, mindenekelőtt Kína döntően még mindig a nagyon környezetterhelő szénerőművekből nyeri az elektromos energiát. Az ázsiai óriás egyedül több szén-dioxidot bocsát a levegőbe, mint az USA és az EU együttvéve, és Peking erőfeszítései az energiabiztonság javítására és a gazdaság élénkítésére, a szén felhasználásának adnak támaszt.
De szép is lenne!
A távolabbi jövő megjóslása könnyen a jelen befolyása alá kerülhet - derül ki a RAND Corporation 1964-es előrejelzéséből, amelyet 82 különböző szakmával foglalkozó szakértő megkérdezésével készítettek. Ha az űrkorszak kezdetén adott előrejelzések bejönnek, akkor mostanra az emberiség kapcsolatba lépett volna Földön kívüli idegenekkel és lehetséges lenne az időutazás. A Marsra szállás lejárt lemez lenne, miután az 1980-as években már a Vénuszra, majd a 21. század elején a Jupiter holdjaira lépett volna az ember. Ezt a 2015-ben feltalált mélyálomban történő utazás tette volna lehetővé.A Holdon bányászkodnának és feldolgozóipari tevékenységet végeznének az emberek, akik átlagéletkora bőven 100 év felett lenne. Laboratóriumi körülmények között primitív életformákat állítottak volna elő és 1998-ban lehetővé vált volna, hogy közvetlenül információt rögzítsenek az embere elméjében. Kifejlődött volna egy univerzális emberi nyelv. Ha bejön az akkori előrejelzés, akkor a háztartásokban betanított majmokkal élnénk együtt, akik ház körüli munkákat végeznének, sőt esetleg a sofőrként vezetnék a tulajdonosok autóit, ami csökkentette volna a balesetek számát.