Emmanuel Macron francia államfő majdnem fél éve vár arra, hogy végül leülhessen tárgyalni az új felhatalmazással bíró német kormány vezetőjével, Angela Merkellel, ám úgy tűnik, már csak néhányat kell aludnia eddig a találkozóig - kezdi cikkét a Bloomberg. A német kancellár első útja az új kormány megalakulása után a francia fővárosba vezet - így volt ez 2013-ban is, amikor Merkel egy nappal beiktatása után Párizsba utazott.

A kérdés az, hogy Merkel és Macron hogyan hidalhatja át nézetkülönbségeit az EU átalakításával kapcsolatban. A helyzetet bonyolítja, hogy figyelembe kell venniük a bizonytalan eredménnyel zárult olasz parlamenti választások hatását - végül is Olaszország az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága.

Első számú prioritás

Merkel első számú prioritása az európai politika átalakítása kezdve a migráció kezelésétől a bankok rendbe tételéig - tudta meg a Bloomberg egy, az ügyhöz közel álló forrástól. Várakozások szerint erről a német parlamentben és az EU csúcstalálkozóján március 22-23-án elhangzó beszédében számol be. Az utóbbin a francia államfő is jelen lesz.

A kancellár várhatóan nem hirdet forradalmat, legfeljebb reformot. A német politika középpontjában továbbra is az eurózóna pénzügyi stabilitásának fenntartása áll majd. Miközben Európa ügye domináns szerepet játszik a németországi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció koalíciós szerződésében, nem várunk valós változást a német Európa-politikában - fogalmazták meg ezzel kapcsolatos a várakozásukat a Moody's elemzői.

Ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök vámtervei, amelyek kereskedelmi háborúba sodorhatják az EU-t, arra szorítja Merkelt és Macront, hogy elindítsák a hasonló jelentőségű európai projekteket. Ezek egyike lehet a francia és a német vállalati adókulcsok harmonizálása. Ezzel válaszolhatnának a washingtoni kormány tavaly ősszel elfogadott adócsökkentéseire.

Frontvonal

Macron, aki szövetségest találhat a német szociáldemokratákban és Olaszországban, azt akarja, hogy az eurózóna hozza létre a gazdasági sokkok kezelésére szolgáló pénzügyi alapját. A német konzervatívok és számos észak-európai ország vezetése azonban attól tart, hogy ebbe ez a régió tolná be a pénzt, amit a déli eurótagállamok vennének ki.

Ezért beszélnek arról, hogy elsősorban "nemzeti szinten" kell lépéseket tenni az eurózóna megerősítése érdekében - értsd: mindenki tegye rendbe a saját költségvetését és mérsékelje saját adósságát. Ugyanakkor Mark Rutte holland miniszterelnök február elején támogatásáról biztosította azt a német álláspontot, miszerint előbb csökkenteni kell az európai bankrendszerben rejlő kockázatot, ezt követően kerülhet szóba a közös eurózónás betétbiztosítás bevezetése.

Merkel januári párizsi látogatásán arról beszélt, hogy a szociáldemokratákkal előkészített koalíciós megállapodás kellő mozgásteret hagy majd az új berlini vezetésnek az európai ügyek kezelésére. Azt kell kiderítenünk, mennyire vagyunk ambiciózusok - felelte erre Macron.

A fotó forrása: Emmanuel Dunand/AFP