Merkel újabb bevándorlási terven dolgozik - jöhet a NATO?

Angela Merkel német kancellárt felháborítják azok a szíriai orosz légitámadások, amelyek miatt újabb több tízezer civil volt kénytelen elhagyni lakhelyét - írta a Financial Times (FT), amely beszámol a menekültválság kezelésével kapcsolatos legújabb erőfeszítésekről. A menekülő emberek a szíriai-török határon torlódtak fel.

Az újabb emberáradatot az indította el, hogy orosz támogatást élvező kormánycsapatok Aleppót, az ország legnagyobb városát ostromolják. Merkel, aki Ahmed Davutoglu török kormányfővel tárgyal Ankarában, tőle szokatlanul határozottan fogalmazva azt mondta, nem csupán sokkolták, hanem el is borzasztják az újabb fejlemények, amelyek több tízezer ember szenvedését okozzák.

Életet lehelne a tervbe

Felszólította a Kremlt, hogy tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely a civilek elleni támadások beszüntetésére szólította fel a harcoló feleket.

Az FT megjegyzi, hogy az újabb gond a legrosszabbkor jött a német vezetésnek, amely azzal szembesül, hogy csak idén januárban 91 ezer menekült regisztrálta magát Németországban, miután tavaly 1,1 millióan érkeztek az országba.

Merkel azért utazott Törökországba, hogy életet leheljen az EU és Ankara tavalyi megállapodásába, amely szerint hárommilliárd eurós európai anyagi támogatásért cserébe a török fél megakadályozná a menekültek elindulását Európa felé. Januárban 70 ezren érkeztek Görögországba.

Van másik terv is

A kancellár asszony támogatásáról biztosította azt a tervet, amely szerint az európai országok egy kisebb csoportja Németország vezetésével helyet biztosítana olyan menekülteknek, akiket közvetlenül a Közel-Keletről szállítanának az öreg kontinensre. A jövő heti európai uniós csúcsértekezletre elkészülhet egy előterjesztés ezzel kapcsolatban, amely tisztázná a részelteket.

Az terv ötletét Diederik Samsom, a Holland Munkáspárt vezetője vetette fel. Eszerint 250 ezer szíriai menekültet szállítanának át Törökországból, miután annak rendje és módja szerint tisztázták az adataikat. Az így érkezőket a fogadásukra hajlandó tíz európai ország közt osztanák szét. A felvetést számos EU-tagország, köztük Lengyelország is ellenezte.

Visszahajóznának

Sasmsom javaslatának másik lába az lenne, hogy a Görögországban rekedt bevándorlókat visszaszállítanák Törökországba. Ott megpróbálkozhatnak az európai menekültkérelem benyújtásával. Az ötletadó reményei szerint ezzel a megoldással elérhetnék, hogy az emberek ne keljenek útra embercsempészek segítségével Európába.

A munkáspárti vezér nem tagja a holland kormánynak, de pártja részt vesz a kormánykoalícióban. Hollandia az EU soros elnöke, ezért mintegy kötelessége, hogy válaszokat kezdeményezzen az aktuális problémákra.

Az ötletet felkaroló Merkel és Davutoglu sajtókonferenciájukon arról beszéltek, hogy lehetővé kell tenni menekültek eljutását Európába a török és az európai kormányok által ellenőrzött, legális és szervezett formában, ami kontingensek formáját öltheti.

Vegyes vélemények

A terv vegyes fogadtatásra talált a szakértők körében. Emberi jogvédő szervezetek például ellenzik a menekültek visszaszállítását Törökországba. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a módszer csak akkor működhetne, ha a migrációs hullám lényegesen alábbhagyna. Vannak azonban olyanok is, akik áttörésről beszélnek.

A terv azt üzeni a szíriai menekülteknek, hogy eljuthatnak bizonyos EU-s országokba anélkül, hogy az embercsempészeknek fizetniük kellene - fogalmazott Gerald Kanus, az European Stability Initiative kutatóintézet vezetője.

Jöhet a NATO?

Merkel felvetette azt is, hogy a NATO segítséget nyújthatna az európai határvédelmi szervezetnek, a Frontexnek, illetve a török határőrségnek abban, hogy megakadályozzák az Égei-tengeren Törökország és Görögország között folyó embercsempészetet. Ezt a lehetőséget megvitatják a katonai szövetség védelmi miniszterei csütörtöki brüsszeli értekezletükön.

NATO-tisztviselők ugyanakkor azt mondták az FT-nek, hogy egyelőre nem folynak előrehaladott előkészületek egy ilyen lehetőség tisztázására.