A történelem teszteli Angela Merkel reálpolitikájának határait - kezdi cikkét a Bloomberg, amely a német kancellár előtt álló újabb nagy kihívásokat veszi számba. Merkel egyfajta hitvallásként követi a pragmatikus politizálást, háttérbe szorítva az ideologikus megközelítést, ám az elmúlt időszakban ez a recept nem volt igazán hatásos.
A bevándorlási válság kezelésével kapcsolatos vitákban szembe került pártja, a konzervatív CDU koalíciós partnerével, a bajor CSU-val, az érkező menekültek számától besokalló választók nagy részével, nem beszélve arról, hogy nem kevés külföldi bírálatot is kapott. És lehet, hogy mindez csak a kezdete gondjainak.
Minicsúcs mindenféléről
A német közvetítéssel tető alá hozott török-EU megállapodás kezdi meghozni az első eredményeit. Az Égei-tengert keresztező bevándorlás jelentősen csökkent, ám ezzel messze nincs vége a válságkezelésnek. A kancellárnak a Mediterrán térség közepe felé kell fordítani a figyelmét, ahol Olaszországgal, Egyiptommal és Líbiával kell egy az előbbihez hasonló egyezséget tető alá hoznia.
Az ehhez vezető nagy menetelés kiindulópontja a hétfői mini csúcsértekezlet lesz. Merkel Hannoverben vendégül látja Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia államfőt, illetve David Cameron brit és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.
A résztvevők Líbiáról és a migrációról, Szíriáról és az Iszlám Állam elleni harcról, illetve arról tárgyalnak, amit washingtoni diplomáciai körökben úgy emlegetnek, hogy mit tehetnek a NATO-szövetségesek az Európa keleti és déli perifériáján jelentkező gondok legyűrése érdekében.
"Pánik" a kancellárián
A német hírszerzés számításai szerint egymillió bevándorló várakozik a Magreb térségben arra várva, hogy átszelve a Földközi-tengert eljusson Európába. Ez állítólag riadókészültségbe hozta a berlini kancelláriát - tudta meg a Bloomberg egy neve elhallgatását kérő CDU-tisztviselőtől. A német külpolitika célja most az, hogy mindenáron lecsökkentsék az országba érkező menekültek számát.
A kancellár számára ez a "lenni vagy nem lenni" kérdése - mondta Josef Janning az Európai Tanács külügyi hivatalának vezetője. Emiatt Németország a korábbinál sokkal aktívabb szerepet fog vállalni Észak-Afrikában, ami komoly kihívás Merkelnek, mert olyan ügyről van szó, amelynek indokoltságát nem teljesen látja át a német közvélemény.
Történelmi kihívás
A második világháború vége óta nem látott bevándorlási hullám arra kényszerítette Németország vezetőjét, hogy félretéve megszokott óvatosságát belefolyjon olyan geopolitikai ügyekbe, amelyek hagyományosan tiltott területek Németország számára. Így abba a helyzetbe került, hogy minél messzebb megy ezen az úton, annál nehezebb elmagyaráznia a hazai választóknak, mit is csinál.
Miközben Európa stabilitása több sebből vérzik, az átlagnémet egyre nehezebben érti, hogy a kormánya miért "kalandozik" az ország határaitól egyre távolabb eső vizeken. Ezt bizonyította a német humorista esete, aki kigúnyolta Recep Tayyip Erdogan török államfőt. Merkel belement, hogy a "sértés" miatt jogi eljárás induljon ellene, amivel kivívta koalíciós partnere és jogvédő szervezetek haragját.
A kancellár Európa stabilitásának védelme érdekében előbb kénytelen volt vezető szerepet vállalni a görög adósságválság kezelésében, majd bele kellett folynia az Ukrajnával szembeni orosz agresszió lecsillapításába, majd jött a bevándorlási válság, amely miatt aktív közel-keleti politikát kell vinnie.
Tovább kell menni
Eközben azzal kénytelen a választók elé állni, hogy az EU-nak a török megállapodáshoz hasonló politikai üzleteket kell kötnie Európa számos további szomszédával. Líbia esete különösen aggasztó: ott egy olyan kormányt kellene megerősíteni, amelynek se parlamenti legitimációja, se fegyveres ereje nincs.
Egyiptomnak megígérték, hogy segítenek ellenőrzés alá vonni az ország határát Líbiával és keresik a lehetőséget Algéria, Marokkó és Tunézia biztonságos országgá nyilvánítására. Az utóbbi megkönnyítené, hogy ezekbe az országokba visszatoloncolják azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra Európában.
Eközben az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 500 Líbiából Olaszországba indult menekült fulladt a tengerbe, miután az embercsempészek átirányították "ügyfeleiket" az Égei-tengertől erre az útvonalra.
Ketyeg az óra
A politikailag kényes megállapodások megkötésére rendelkezésre álló idő vészesen fogy. A jövő év elején tartományi szavazások lesznek Németországban, majd ősszel jönnek a parlamenti választások. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a jelenlegi berlini kormány körülbelül 2016 végéig marad döntésképes.
Utána jön a béna kacsa állapot. (Merkel a 2013-as őszi szavazás előtt is majdnem egy évig merkelezett, ahogy a politikusok tétlenségét a német fiatalok elkeresztelték, majd az év végéig a kormányalakítással volt elfoglalva. Így nem tudott semmit tenni annak érdekében, hogy az akkor kibontakozó ukrán válság elmérgesedjen - a szerk.)
Nincs ingyen ebéd
A német társadalom hozzászokott egyfajta "vége a hidegháborúnak" érzéshez, amelyet három szó jellemez: békés, demokratikus, biztonságos - kezdi a lényeg összefoglalását Daniel Hamilton washingtoni politológus. A németek érezhették, hogy vezető szerepük Európában csupán annyit jelent, hogy hátradőlnek és élvezik ezt a helyzetet.
Ez most megváltozott. Világossá vált, hogy a stabilitást meg kell védeni a keletről és délről érkező csapásokkal szemben. A német társadalom. Most azzal a nagy gonddal küszködik, hogy miként is kellene ezt a feladatot megoldania.