Német parlamenti képviselők arra számítanak, hogy Görögország és hitelezői, azaz az eurótagállamok valamilyen egyezségre jutnak annak érdekében, hogy Athén megkaphassa a tavaly elfogadott, 86 milliárd eurós, harmadik segélycsomag második részletét - jelentette a Bloomberg. Az egyezség lehetővé tesz majd, hogy az IMF bekapcsolódjon a programba.

Ez óriási változás a német elit tavaly nyári hangulatához képest. Akkor a kormánykoalíció nagyobb pártja, a konzervatív CDU képviselőinek egy része úgy vélte, hogy a görögöknek el kellene hagyniuk az eurózónát. A pénzügyminisztériumban terv készült az ország "ideiglenes" kiválásáról, ami nem csupán a görögöket háborította fel.

Csak rajtuk múlik

A felek fél éve tárgyalnak a második hitelrészlet átutalásának feltételeiről. A baloldali athéni kormány elsősorban a juttatások újabb csökkentésével járó nyugdíjreform ügyében hajthatatlan, míg az hitelezők hallani sem akarnak a GDP 180 százalékához közelítő, nyilvánvalóan visszafizethetetlen államadósság mérsékléséről.

A gazdasági világsajtó az elmúlt hetekben arról cikkezett, hogy az ország újra a csőd állapotába kerül, ha a felek nem tudnak megegyezni a hitelprogram folytatásáról. Sokan felhívták Európa irányítóinak a figyelmét arra, hogy szemben a bevándorlási válsággal és a Brexit-fenyegetéssel, a görög probléma megoldása csak rajtuk múlik.

Merkel problémát kezel

Angela Merkel kancellár már korábban világossá tette, hogy nyitott az adósságkönnyítése, ami azonban nem jelentheti az eurótagországok adófizetőinek pénzéből nyújtott kölcsönök egyszerű leírását. Emellett világossá tette azt is: nem akarja, hogy az európai menekültválság egyik legnagyobb teherviselője, Görögország összeroppanjon a rá nehezedő többféle nyomás alatt.

Merkel kedden tárgyalt Berlinben a görög ügyről Christine Lagarde-dal, az IMF ügyvezető igazgatójával. Ezt követően csak annyit mondott, hogy az egyeztetések nagyon érzéken szakaszukban vannak. A megállapodáson még dolgozni kell.

Ugyanakkor Carsten Linnemann, a CDU egyik képviselője, aki tavaly a harmadik görög csomag ellen szavazott, most arról beszélt, hogy voltaképpen mindig lehetséges volt egy megállapodás az adósságkönnyítésről anélkül, hogy ezt adósságelengedésnek hívták volna.

Ne nyüzsögjenek!

A tízéves görög államkötvények hozama három bázisponttal, 8,94 százalékra nőtt a kereslet csökkenése miatt, miután az athéni kormány összekapott az IMF-fel. (A hat százalék feletti hozamú állampapírokat visszafizethetetlennek tartják a szakértők.) A csetepatét a Valutaalap vezető tisztviselőinek kiszivárogtatott beszélgetése indította el.

A beszélgetésből kitűnik, hogy a Valutaalap tisztviselői azt mérlegelik: vajon újabb válságnak kell el történnie ahhoz, hogy Európa végre tegyen valamit. Az athéni kormány ezt úgy értelmezte, hogy az IMF rosszhiszeműen cselekszik. Arra játszik, hogy a hitelrészlet átutalásáról ne sikerüljön megállapodást kötni.

Ezzel a nyárra újra fizetésképtelenné válna a görög állam, és a hitelezők végül rákényszerülnek, hogy az IMF elvárásának megfelelően engedjenek a kölcsönből. A Bloomberg szakírói szerint ez a fals értelmezés inkább a görög vezetés rosszhiszeműségét tükrözi. Ugyanakkor IMF-nek távolságot kellene tartania a görög ügyektől.

Három szempont

Bármilyen megállapodásnak három szempontot kell egyesítenie. Az első, hogy görögöknek el kell fogadniuk néhány újabb megszorító intézkedést, amely biztosítja, hogy a költségvetés tartósan egyensúlyban maradjon. Ez lehet az legendásan gyenge hatékonyságú adóbehajtás javításával elért pluszbevétel is.

A második, hogy engedni kell a Valutaalap adósságkönnyítési elvárásának, ám anélkül - ez a harmadik szempont -, hogy Merkelnek arról kellene beszámolnia az adófizetőknek, hogy odaveszett a pénzük.

Veszélyes számok

A görög GDP idén is hanyatlani fog - az athéni központi bank előrejelzése szerint 3,5 százalékkal -, a munkanélküliségi ráta továbbra is megközelíti a 25 százalékot. A betétesek februárban is 500 millió eurót vontak ki a bankokból, ami bizonyítja, hogy a tavaly elindított segélyprogram nem állította helyre az ország iránti bizalmat.A kormánynak összesen tízmilliárd eurót kell törleszteni júniusban és júliusban, amire nem lesz pénze, ha nem kap újabb hitelrészletet. A kritikus pont júliusban érkezik el, amikor 2,4 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Központi Banknak és az Európai Beruházási Banknak.

Valami készül

A görög válság lecsendesítése szakértők szerint nem tűr halasztást. A halogatással az EU azt kockáztatja, hogy a június végi brit függetlenségi népszavazás idején éleződik ki a helyzet, ami a Brexitet akaró elit ölébe hajthatja a megriadt brit szavazókat. A nyár a bevándorlási válság újabb kiéleződését is elhozhatja - ezt sem lenne jó megtetézni egy újabb görög krízissel.

Sok mindent és mindenkit lehet okolni a görögök végeláthatatlan gondjaiért, de most az EU van abban a helyzetben, hogy megelőzze a következő válság kialakulását.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a szakértők valamilyen megoldásra számítanak a görögök ügyében. Lehet, hogy sokan nem lesznek elragadtatva tőle, de a következő hetekben valamit ki fognak alkudni a felek - véli Wayne Bowers, a londoni Northern Trust Asset Management vezető befektetési tanácsadója.