Megpróbálnak valamiféle rendet teremteni a fél Európát elárasztó menekültáradat kezelésében azoknak az államoknak a vezetői, akiknek országai az úgynevezett nyugat-balkáni migrációs útvonalra esnek. Az óriási embertömeg megjelenése túlterheli az érintett országok hatóságait és elkapkodott katonai fellépésre készteti a kormányokat, ami növeli a feszültséget a régióban - írja a Financial Times (FT) a hét végén tartandó csúcsértekezlet hátteréről.

A váratlanul összehívott találkozót megelőzően Magyarország, Horvátország és Szlovénia adok-kapok alapon elkezdték lezárni határaikat, ami odavezetett, hogy a menekültek nagy csoportjai csapdába kerültek Délkelet-Európa egy-egy országában az egyre rosszabb időjárási körülmények között.

Az érintett államok kapcsolatai drámaian megromlottak, a horvát és a szlovén vezetők például egymásnak estek és az utóbbi ország parlamentje engedélyezte hadsereg bevetését rendfenntartó feladatokra. Mindez egyre nagyobb aggodalmat kelt brüsszeli diplomáciai körökben.

Merkel nyugtatna

A résztvevők - az Európai Bizottság és az Európai Tanács első emberén túl - Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia és Szlovénia vezetői lesznek, ugyanakkor a főszereplő Angela Merkel német kancellár lesz, aki csillapítani akarja a kedélyeket. Várakozások szerint tovább fogja fokozni a nyomást annak érdekében, hogy az érintett államok elfogadják a határok ellenőrzésének európaizálását.

Háttérinformációk szerint úgy véli, hogy a bevándorlóáradat megállítása nélkül nem lehet megoldani a válságot. Enélkül arra sincs esély, hogy a menekülteket szétosszák az uniós tagállamok között.

Emellett várhatóan hangsúlyt helyez majd arra a tágabb ideiglenes letelepítési tervre, amelyben az EU-n kívüli helyszíneken helyeznék el a bevándorolni szándékozókat. Ezzel az illegális bevándorlást átalakíthatnák egyfajta legális folyamattá, amelyben nyilván igyekeznének már az uniós határ átlépése előtt visszatartani azokat, akiknek nincs esélyük a menekültstátus megszerzésére.

Újabb 200 ezer ember

Bizonyára nem fognak örülni a kötelező kvótákat nehezményező kormányok, köztük első helyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök annak a készülő brüsszeli tervnek, amely helyet keresne Európában 200 ezer olyan embernek, akik jelenleg törökországi és libanoni menekülttáborokban élnek. Ezt a csoportot az ENSZ ajánlása alapján kellene vállalnia a kontinens országainak.

Átvételükkel tehermentesítenék ugyan a frontországokat, ám az újabb csoport azon felül a 160 ezer menekültön felül értendő, akiket a korábbi EU-csúcs döntése értelmében szét kellene osztani az Európai Unió országaiban. Az utóbbi terven látványosan összevesztek a közösség nyugati és keleti tagállami.

Kudarcba fulladhat a csúcs

Éppen ezért brüsszeli tisztviselők attól tartanak, hogy a vasárnapi tanácskozás csak újabb fordulót hozhat ebben a vitában, ami teljesen értelmetlenné tenné a csúcsot. Azok az országok, amelyek a határellenőrzés szigorítását pártolják (ebben szintén az Orbán-kormány jár az élen), attól tartanak, hogy a csúcsértekezlet részvevői elutasítják a határzárakat és a Berlin támogatását élvező tehermegosztás politikája mellé állnak.

Ugyanakkor közelítheti az álláspontokat, hogy az elmúlt hetekben a német kormány is keményített hozzáállásán. Azt fontolgatják, hogy katonai repülőgépeken szállítják vissza hazájukba azokat, akik sikertelenül adtak be menekültkérelmet. Ezzel próbálnák megnyugtatni a sok új jövevény miatt egyre idegesebb német közvéleményt. Merkel korábban megígérte, hogy felgyorsítják a hazatelepítéseket - ez a folyamat Németországban hosszabb, mint más európai országokban.