Még nem tudni, hogy csak kátyúba zökkent-e vagy árokba futott Friedrich Merz kampánya az Angela Merkel pártelnöki utódlásáért folyó politikai versenyben, de az biztos, hogy nagy hibát követett el. A német középosztályhoz sorolta magát, ami semmi perc alatt a viccműsorok vezető sztorijai közé került - derült ki a Financial Times helyzetjelentéséből. Az egyik tévéshow-ban egy rapperekhez illő aranylánccal a nyakában ábrázolták azzal a képaláírással, hogy "Merz-edes Bonz".
Az alapszabály az, hogy akinek egynél több magánrepülőgépe van, az nem tartozik a középosztályba - csipkelődött Oliver Welke, a műsor házigazdája arra utalva, hogy Merznek kettő van. A politikusi pályát 2009-ben az üzleti karrierre cserélő Merz a közvélemény-kutatások szerint Angela Merkel legesélyesebb utódjelöltje a CDU élén a két hét múlva esedékes pártkongresszuson. Két versenytársa Annegret Kramp-Karrenbauer, a párt főtitkára (ő a második a népszerűségi listákon), illetve Jens Spahn egészségügyi miniszter.
Nincs rá példa
Nem elég, hogy öndefiníciója, miszerint a "felső középosztály" tagja, nem találkozik az átlagemberek megítélésével, még az is ellene szól, hogy a második világháború utáni német politikatörténetben nincs rá példa, hogy valaki az üzleti életből a politikába lépve vált volna az ország első emberévé. Egyik kancellár sem volt gazdag és mindegyikük viszonylag visszafogott színvonalon élt - emlékeztet Gerhard Bosch szociológus professzor.
Merkelre mindez hangsúlyosan igaz. Saját maga vásárol be magának egy kis berlini szupermarketben, szabadságait kirándulással tölti és egyszer elárulta a Bunte magazinnak krumplilevese receptjét. Ezért nem meglepő, hogy a CDU-ban sokakat aggaszt egy kifejezetten jómódú ember élre kerülésének lehetősége. Rossz üzenet lenne ez, amikor az országban nő a szociális feszültség. Attól tartanak, hogy ez a párttól a radikális jobb- és baloldal felé terelné a szavazókat.
Van mit a tejbe aprítania
Merz saját bevallása szerint évente egymillió eurót keres. Csak igazgatósági tagságai majdnem 300 ezer eurót fialnak: a BlackRock tőketársáságtól 125 ezer, a HSBC Trinkaus pénzügyi szolgáltatótól 80 ezer, a Wepa vécépapírgyártótól 75 ezer, a Köln-Bonn repülőtértől 14 ezer eurót kap. Nem meglepő ennek tükrében, hogy Bosch szerint nem gondolja komolyan amit mond, csak hízelegni akar a választóknak, azt az érzést akarja kelteni, hogy közülük való.
Merz egy beszélgetőshow-ban azzal magyarázta megjegyzését, hogy évtizedek óta egy kisvárosban, Brilonban él a feleségével, ott nevelték fel a gyermekeiket, ezért van fogalma arról, milyen gondokkal küszködnek az átlagemberek Németországban. Emellett olyan értékeket - fegyelem, kemény munka, illedelmesség, tisztelet - kapott szüleitől, amelyek a polgári középosztályra jellemzőek. Része ennek az is, hogy aki megengedheti magának, annak vissza kell adnia valamit abból, amit a társadalomtól kapott. Barátai és sok párttársa is arra hívja fel a figyelmet, hogy bár gazdag, nem folytat kihívó életmódot.
Ugyanakkor a szakértők úgy látják, becsapja magát, ha azt hiszi, hogy a német közvélemény az amerikaihoz hasonlóan el fogja fogadni a milliomos politikusokat. A németek nem igazán bíznak a gazdag emberekben és nagyvállalatokban - mondja Thomas Druyen szociológus. Akármilyen abszurd is, de ez beíródott a német társadalom pszichológiai génjébe.