Egyre több az EU-ban a nagy gazdaság, miközben a gazdálkodók számának uniós szintű csökkenése jelentős mértékű. Magyarországhoz hasonlóan több országban is drasztikusan csökkent az állattartók száma az elmúlt években - írja a Világgazdaság EU-s és hazai statisztikai adatokra alapozva.
Az EU-ban a gazdálkodók több mint fele növénytermesztésre, csaknem a negyede állattenyésztésre szakosodott. A juh-, a kecske- és az egyéb, legeltetett állatállományok a legjelentősebbek (az összes gazdaság 5,7 százaléka), majd ezt követi a tejtermelés 5,4 és a baromfitenyésztés 4,6 százalékkal.
A vegyes gazdaságok alig több, mint egyötödét teszik ki az EU-ban található összes agrárüzemnek. Ezek számát tekintve jelentős elmozdulás volt tapasztalható a vegyes gazdaságoktól a növénytermesztésre szakosodott üzemek irányába 2005 és 2016 között.
Az összes gazdálkodó számát tekintve a legtöbb, növénytermesztésre specializálódott termelő az EU-ban Cipruson, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban van, valamennyi 70 és 80 százalék közötti aránnyal, 2005 óta gyakorlatilag változatlanul. Magyarországon ez az arány 50 százalék körül volt 2016-ban, ami a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan növekedést jelent 2005-höz képest.
Míg Írországban kiemelkedően magas az állattartásra szakosodott gazdaságok száma, addig Magyarországon – akárcsak Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban – az utóbbi tíz évben a legtöbbet csökkent az állattartók száma.
Az Európai Unióban működő több mint 10 millió gazdaságban tízből hét mezőgazdaságiüzem-vezető férfi. A gazdaságvezetők többsége legalább 55 éves, és csak minden tizedik fiatal (40 év alatti). 2005 és 2016 között csaknem 30 százalékkal esett vissza a gazdálkodók száma.