Egyre több szó esik mostanában arról, hogy itt van-e az ideje annak, hogy Magyarország ismét „behívja az IMF-et”. A gond az, hogy jókora mínuszba került a fizetési mérleg, szenved a költségvetés, és még mindig nem sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról.
Igaz, a legutóbbi megszólaló a témában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint nem állhat elő az a helyzet, hogy be kell hívni a Valutalapot.
Több forrással beszélt az IMF és az Európai Bizottság részéről a Szabad Európa. Az egyértelmű válasz az volt, hogy jogilag nincs akadálya annak, hogy Magyarország az IMF-hez forduljon kölcsönért, és a szerződés aláírásához sem kell az EU hozzájárulása.
Magyarország 1982 óta tagja az IMF-nek, 2004-ben lépett be az EU-ba, a két szervezeti tagság egymástól független jogokat és kötelességeket tartalmaz. Gyakorlatilag azonban aligha születne megállapodás az Európai Unió nélkül, vagyis politikailag nehéz lenne egy ilyen hitelszerződést tető alá hozni.
A portál egy forrása szerint az IMF úgyis behívná a tárgyalásokba az EU-t, és furcsa lenne, hogy ha az uniós pénzekkel kapcsolatban nem sikerül megállapodni Brüsszelben, az IMF-fel meg igen Washingtonban. Hiába kell más elvárásoknak megfelelni a két intézmény esetében, a vége ugyanaz: jól hasznosul-e a pénz, és mi a garancia arra, hogy megtérül a befektetés - fogalmazott a szakértő.
Ráadásul az IMF vezetésében meghatározó szavazati arányt képviselnek azok a nyugat-európai, uniós tagállamok, amelyek elkötelezettek a jogállamisági kritériumok és a magyar korrupciós állapotok felszámolásában.
Egy további érv szerint az EU-nak nem mindegy, hogy a magyar gazdaság milyen feltételek vállalása mellett jut hitelhez. Mivel egy válságkezelő csomag negatív hatásai a társadalom és a gazdasági élet szereplőit is sújtja, nem hátrány, ha az Európai Bizottság képviselői is ott ülnek a tárgyalóasztalnál - írta a Szabad Európa.