A Róma városát oltalmazó Szent Péter és Szent Pál apostol június 29-i ünnepnapján megjelent beszélgetésben Ferenc pápa elmondta, hogy tavalyi megválasztásáig ritkán járt az olasz fővárosban.
"Én Rómát nem ismerem. A Sixtus-kápolnát is akkor láttam először, amikor 2005-ben részt vettem a XVI. Benedeket megválasztó konklávén. Még a Vatikáni Múzeumban sem voltam" - jelentette ki az egyházfő. Hozzátette: annyira azonban már ismeri Rómát, hogy látja, a mai nagyvárosok tipikus társadalmi problémáival küzd.
"A mai politikának az a baja (...), hogy leértékelődött, megrontotta a korrupció és a csúszópénz" - fogalmazott Ferenc pápa, hangsúlyozva, hogy nemzetközi jelenségről van szó. Úgy vélte, nehéz becsületesnek maradni a politikában, egyes politikusok ugyan tisztán szeretnének cselekedni, de magával sodorja őket korunk erkölcsi romlása.
A rossz a korszakváltás idején erősödik
"Arra a következtetésre jutottam, hogy a rossz mindenekelőtt a korszakváltás idején erősödik. Nem a változások korában élünk, hanem korszakváltásban, ami táplálja az erkölcsi és a politikai, pénzügyi, társadalmi züllést is" - fogalmazott a pápa. Példaként említette a hazájában Argentínában alkalmazott gyermek-munkaerőt: "azért dolgoztatnak gyerekeket, mivel kisebb kezek kellenek a munkához".
Elítélte a gyermekek szexuális kihasználását. Pedofilnak nevezte azokat, akik 12 éves prostituáltakhoz járnak. Hozzátette, ez Rómában is megtörténik, pedig az Örök Városnak erkölcsi példát kellene mutatni a morális züllés megállításában.
Hangsúlyozta, a szegénységet és társadalmi romlást jó szociális politikával lehet leküzdeni, amelyben az egyház tagjai is segítséget nyújtanak. "A szegénység zászlaja a kereszténységé. A kommunisták lopták el. Marx nem talált fel semmi újat" - hangoztatta. Az egyházfő kijelentette, egy éhező embernek segítség, ha enni adunk neki, de ha elveszítette a munkáját és nem talál újat, akkor olyasfajta szegénységről van szó, amely a méltóságától is megfosztja őt. Ennek visszaadására pedig több kell egy tál ételnél.
Ezért csökkennek a születések
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a születések csökkenését is elsősorban a gazdasági válság okozza. Másrészt a modern ember egoizmusa. Ferenc pápa statisztikákat említett, melyek szerint a világban a legtöbbet a táplálkozásra, ruházkodásra, orvosságra költjük, utána pedig a kozmetikai szerekre és a háziállatok tartására. A háziállatokra fordított túlzott költekezést is "kulturális romlás jelének" nevezte. - Az állat nem dönt szabadon, a gyermeknevelés nehezebb feladat - jegyezte meg. Hozzátette, az Evangélium szegényekhez és gazdagokhoz egyaránt szól. Nem a gazdagokat ítéli el, hanem a gazdagság imádását.
Ami az egyház irányítását illeti, Ferenc pápa kijelentette, az egyház nem az övé. Minden döntése az őt pápává választó konklávét megelőző tavalyi bíborosi tanácskozásokon született döntések eredménye. - Én vagyok az első pápa, aki nem vett részt a II. Vatikáni Zsinaton - hangoztatta. Hangsúlyozta, hogy pápaként nem változtatta meg életvitelét, mivel ezt 77 évesen nevetségesnek találta.
A párbeszéd a béke egyetlen útja
Az iraki háború megakadályozásáért emelte fel szavát Ferenc pápa vasárnap déli beszédében. Az egyházfő Szent Péter és Szent Pál ünnepnapján 24 érseknek adta át a palliumot. Fájdalmasnak nevezte az Irakból érkező híreket Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében. Az egyházfő az iraki püspököknek a politikai vezetőkhöz intézett felszólításához csatlakozott annak érdekében, hogy a "párbeszéddel meg lehessen őrizni a nemzeti egységet és elkerülni a háborút".
Ferenc pápa hozzátette, közel van ahhoz a több ezer családhoz, közöttük a keresztényekhez is, akiknek Irakban el kellett hagyniuk otthonukat és súlyos veszélyben vannak. "Az erőszak erőszakot szül, a párbeszéd a béke egyetlen útja" - hangoztatta a pápa.
A Róma városát és az apostoli szentszéket oltalmazó Péter és Pál apostol június 29-i ünnepén Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában mutatott be szentmisét.