Az elfogadott jogszabály előírja, hogy 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. A rendelkezésre álló adatok szerint az újrahasznosítás Európában jelenleg 44 százalékos. A szöveg szerint a cél, hogy 2030-ra 60 százalék, 2035-re 65 százalékos legyen a hulladékok újrahasznosítása az unióban - írja az MTI. Mint írták, a csomagolóanyagoknál 2030-ra 70 százalékos arányt kell elérni - ahol később külön célszámok lesznek a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára. Magyarországon 2016-ban 34 százalékos volt az újrahasznosított szemét aránya.
A tervezet emellett legfeljebb 10 százalékban korlátozza a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Mint írták, a tagországok között komoly eltérés mutatkozik e téren, ugyanis amíg Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország lényegében egyáltalán nem küld lerakóba szemetet, Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta a keletkező települési hulladék háromnegyedét lerakókba szállítja. Magyarországon 2016-ban a települési hulladék fele került lerakókba.
A jogszabály szerint 2025-re a textíliákat és a háztartási veszélyes hulladékot minden uniós tagországban külön kell majd gyűjteni. A lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni vagy otthon komposztálni kell. (Mi lesz a paksi atomhulladékkal? Tiltakozik a Greenpeace.)
Végezetül, összhangban az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival a tagállamoknak a kidobott élelmiszer mennyiségét 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteniük. Az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében a hatóságoknak ösztönöznie kell az el nem adott étel összegyűjtését és biztonságos újraelosztását is - közölték.
A kép forrása: Pixabay.