Megváltozik a 2014-ben kezdődött ukrán kivándorlás dinamikája a következő években - idézi a Centre for Eastern Studies (OSW) jelentését a bne IntelliNews régiós hírportál. A folyamatot az indította el, hogy a politikai káosz és polgárháború tönkretette a kelet-európai ország gazdaságát. Az oroszbarát szeparatisták Moszkva segítségével leszakították az ország délkeleti részét (Donbaszt), amely egykoron az ország GDP-jének 15 százalékát adó nehéziparnak és szénbányászatnak adott otthont. Mindezek nyomán 2015 első negyedévében 17 százalékkal zsugorodott az ukrán gazdaság, amit nyugodtan nevezhetünk összeomlásnak is.

Az erőszakos hatalomváltás nyomán zuhant a lakosság jövedelme, amelynek máig ható eredménye, hogy az IMF adatai szerint egy főre eső GDP alapján kevesebb, mint 3000 dollárral Ukrajna Európa legszegényebb országa. Még Moldova is jobban áll 3200 dollár feletti mutatójával, miközben Fehéroroszország esetén 6000 dollár ez az adat. Eközben Kelet-Közép-Európában a nyugat-európai kivándorlás miatt munkaerőhiány alakult ki és Lengyelországban, az ukránok kedvenc célországában négyszer akkorák a bérek, mint hazájukban.

Patakból folyó

A csordogáló kivándorlás folyóvá dagadt, amikor Petro Porosenko államfőnek 2016 novemberében sikerült kialkudnia az EU-val az ukrán állampolgárok vízummentes beutazási jogát az uniós országokba. Ez a megállapodás ugyan nem adott egyben munkavállalási jogosultságot is nekik, ám munkaerőhiánnyal küszködő varsói kormány nem habozott megkönnyíteni az ukránok elhelyezkedését Lengyelországban. Milliók mozdultak meg, hogy legalább néhány hónapig külföldön dolgozva bővítsék jövedelmüket.

Ennek eredményeként ebben az országban él a legtöbb emigráns ukrán, bár az OSW szakértője, Marta Jaroszewicz felhívja a figyelmet arra, hogy ott tartózkodásuk többnyire még mindig ideiglenes. Egyetlen oka van annak, hogy nem mennek tovább a még magasabb bért kínáló nyugat-európai országokba - Németország például javítani készül foglalkoztatásuk feltételeit -, az, hogy a lengyelországi megélhetési költségek jóval alacsonyabbak a nyugatiaknál.

Mennyien mentek el?

Becslések szerint lengyel földön - ideiglenes vagy tartós munkavállalási engedéllyel - 900 ezren találtak munkát a keleti szomszéd polgárai közül. Ez hatalmas változás ahhoz képest, hogy korábban főként Oroszországba mentek dolgozni, kihasználva, hogy érvényben maradt a Szovjetuniót felváltó Független Államok Közösségében bevezetett szabad munkavállalási lehetőség.

A kijevi külügyminisztérium adatai szerint, 4,4 millió ukrán állampolgár élhet Oroszországban, 1,2 millió Kanadában, 940 ezer az USA-ban, félmillió Brazíliában, 230 ezer Németországban (az említett 900 ezer Lengyelországban lévőn felül). Ez a bő 40 milliós ország lakosságának nagyjából két százaléka. Még rosszabb az arány ha az aktív korúakat nézzük: a tág határok között szóródó becslések szerint Ukrajna munkaerejének 4-8 százalékát veszíthette el.

Lecsendesül a nagy hullám

A GDP az idei harmadik negyedéven éves összehasonlításban 3,1 százalékkal nőtt a második negyedévi 3,8 százalék után. Ezen az sem segített, hogy ebben az időszakban havonta egymilliárd dollárnak megfelelő összeget utaltak haza az ukrán vendégmunkások. Ez ötödével több a korábbi években megszokottnál. A hazautalások éves összege a 2015-ös hétmilliárd dollárról 9,3 milliárdra ment fel 2017-re, idén ennél valamivel kevesebb várható.

Ez azzal függ össze, hogy az OSW szakértőinak várakozása szerint véget ér a nagy ukrán "invázió". A kelet-közép-európai országok élesebb versenyt fognak folytatni az Ukrajnából érkező vendégmunkásokért: a bne IntelliNews Csehországot és Magyarországot emeli ki, mint amelyek igyekeznek megkönnyíteni a munkavállalásukat. Jaroszewicz egyenesen úgy becsli, hogy már idén harmadával csökkent a Lengyelországban dolgozó ukránok száma. Míg 2017 első felében 940 ezren voltak, 2018 azonos időszakában már csak 600 ezren.