Hónapokig tartó egyeztetés után egy éjjel kettőkor tartott telefonbeszélgetésen állapodott meg Szaúd-Arábia és Oroszország illetékes minisztere az OPEC-en belüli és kívüli olajtermelők közös kitermeléscsökkentéséről - derült ki a Bloomberg háttércikkéből. Még a november 30-ai OPEC-ülés előtti napon is teljes volt a bizonytalanság.

A kartell tagjai nem tudtak egyezségre jutni arról, hogy mennyivel vágják vissza termelésüket. Arra vártak, hogy az OPEC-en kívüli Oroszország vagy Brazília is tegyen valamilyen ígéretet. Aztán Khalid Al-Falih szaúdi és Alekszander Novak orosz energiaminiszter beszélt egymással.

Valamit valamiért

Novak jelezte, hogy Oroszország kész nem csupán befagyasztani, hanem csökkenteni is kitermelését, ami kiadhatja az OPEC-en kívüli országoktól várt napi 600 ezer hordós vágás felét, 300 ezer hordót - tudta meg a hírügynökség az ügyhöz közel álló forrásokból. Al-Falih cserében megígérte, hogy kipasszírozza a kartell tagországaiból saját csökkentéseiket.

Meg kellett még oldani egy további fontos részletkérdést: Irán ügyét. Végül ez is sikerült. A perzsa országnak lehetősége van növelnie olajexportját, amely az atomprogramja miatt bevezetett ENSZ-szankciók idején leállt, ám a napi kivitelt csak 3,9 millió hordóra viszik fel, ami elmarad Teherán korábbi négymillió hordós tervétől.

Az ígéret szép szó...

Novak ennek megfelelően be is jelentette, hogy Oroszország 2017 első felében mérsékelni fogja kitermelését a november-decemberi rekordszinthez képest. Szerinte Azerbajdzsán, Mexikó és más az OPEC-en kívüli olajtermelők is csatlakozhatnak a kitermelésüket visszafogó országokhoz. Ezzel az OPEC-en belüli és kívüli olajhatalmak önmegtartóztatásának eredményeként összejöhet az az összesen 1,8 millió hordós világpiaci mérséklés, amelyről a felek közti megállapodásban szó volt.

Hogy is lesz ez?

Szakértők azonban kétségeiknek adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél be is tartja-e az ígéretét. Moszkva ugyanis nem mellékelt vállalása mellé áttekinthető módszert annak betartatására. Ez bizonytalanságot szül a piacon - derül ki a Bloomberg cikkéből.

A 300 ezer hordós csökkentést szét kellene osztani az orosz olajtermelő vállalatok között, amelyek - igazodva a főnökség elvárásához - természetesen támogatásukról biztosították a kezdeményezést, ám azt nem siettek bejelenteni, hogyan oldanák meg a rájuk eső csökkentést - hívja fel a figyelmet Chris Weafer, a Macro Advisory tanácsadó cég szakértője.

Hogyan is lehetne?

Mivel a Rosznyefty Oroszország legnagyobb olajvállalata, amely a piac felét uralja, várhatóan ez a cég nyeli le a termeléscsökkentését nagyját - vélik a moszkvai Renaissance Capital pénzügyi szolgáltató cég szakértői.

A gond csak az, hogy az orosz olajcégek összeterelése egy ügy érdekében olyan, mintha macskákat próbálnánk rávenni arra, hogy falkában éljenek. Ezen az sem tud változtatni, ha az ukáz egyenesen a Kremlből jön.

Van megoldás

A Rosznyefty vezetősége válaszolt az újságíróknak, akik azt firtatták részt vállalnának-e a csökkentésben. Eszerint természetesen igen, de a részletekről persze még korai lenne beszélni. A Lukoil sajtóosztálya válaszra sem méltatta az érdeklődéseket.

Az előbbi cégnek könnyű lehet a dolga, ugyanis viszonylag kevés új olajmezővel rendelkezik. Kitermelését könnyen mérsékelheti azzal, hogy visszafogja a munkát az öregebb mezőkön, amivel csupán felgyorsítja ezek hozamának természetes esését. A Renaissance nem tartja életszerűnek, hogy új projekteket adnának fel.

Átcsoportosítanak

A kitermelés csökkentését úgy fogják elosztani a cégek között, hogy ne változzon az iparágban a befektetések szintje - mondja Olga Danilenko, a moszkvai Prosperity Capital olaj- és gázkutató intézet igazgatója. Legfeljebb arra fognak törekedni, hogy a forrásokat átirányítsák a hosszabb távú projektek finanszírozására.

Oroszország, más OPEC-en kívüli olajtermelők és a kartell tagjai a következő tíz napban ülnek egy asztalhoz, amelyen aláírnak egy emlékeztetőt a kitermelés csökkentéséről - árulta el Novak. Ezzel megerősítik elszántságukat ezen a téren, a szakértők meg találgathatják, hogy a hangos egyetértés mire lesz elég a valóságban.

Az olajkereskedők pedig a verbális piaci beavatkozás hatására tolják felfelé az árakat. Az egyezség eredményeként szerdán hét százalékkal, 50 dollár/hordó fölé nőtt a Brent jegyzése, és ezt a szintet csütörtökön is tartotta.