Mianmarban tavaly február 1-jén katonai puccsot hajtottak végre, és bebörtönözték az ország megválasztott vezetőjét, Aun Szan Szu Kjít. Az országban azóta is gyakoriak a tüntetések, legutóbb épp sztrájkkal tiltakoztak a hadsereg hatalomátvételének első évfordulóján.
A gazdaság a puccs után összeomlott és az ország azóta sem kap hivatalos nemzetközi segítséget. A megbuktatott kormány mindeközben 1 milliárd dollárt próbál összegyűjteni, hogy gondoskodhasson támogatóiról és felléphessen a mianmari hadsereg (Tatmadaw) uralma ellen.
Az ország bankrendszerét azonban szigorúan ellenőrzi a katonai junta, ami úgy működik, mint egy bűnszervezet: elüldözi az embereket a lakhelyükről, gyilkolnak és ráteszik a kezüket az ország jövedelmére is. Az aktivistáknak és az árnyékkormánynak ezért nem hivatalos csatornákhoz kell folyamodniuk, hogy a az országba érkező pénz vagy a kritptovaluták elkerüljék a csoport figyelmét.
A junta mindeközben elismerte a Tether kriptovalutát, amelyet az Ethereum és a Bitcoin blokkláncai tárolnak. A csoport az amerikai dollár helyettesítőjének szánja, amelyet a kereskedelem, a szolgáltatások és a fizetési rendszerek felgyorsításához használnának. Készek a Mianmari Központi Bankkal is szembe menni, amely 2020-ban betiltotta az összes digitális valuta használatát és pénzbírsággal, valamint börtönbüntetéssel sújtja a jogsértőket - írja a Bloomberg.
A junta a fegyveres etnikai csoportokkal való összecsapások miatt meggyengült gazdasággal küzd, és meg kell küzdenie a menekülő külföldi befektetőkkel és a további amerikai szankciókkal is. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már korábban arra szólította fel a nemzetközi vállalatokat, hogy fontolják meg a mianmari hadsereget támogató cégekkel való kapcsolatok megszakítását.
A Világbank becslése szerint Mianmar gazdasága közel 20 százalékkal zsugorodott az elmúlt pénzügyi évben, és az előrejelzések szerint az 55 millió lakos közel fele 2022 elejére a nemzeti szegénységi küszöb alatt élhet.
Ez a gazdasági bizonytalanság, valamint a jelentős készpénzhiány és az országba irányuló pénzügyi áramlást korlátozó szankciók sora miatt mind a junta, mind az árnyékkormány a bevételszerzés innovatív útjai után kutat.
George és Alexander Soros szerepe Mianmarban
A demokratikus ellenállók közül sokan már régóta élvezik Soros György befolyásos üzletember támogatását. A jelenlegi adatok szerint 2014 márciusa és 2017 januárja között négyszer látogatott Mianmarba, és kétszer találkozott Aun Szan Szu Kjivel, míg fia, Alexander Soros 2017 és 2020 között hétszer járt Mianmarban, és hatszor találkozott vele. Maga Soros még 2012-ben azt mondta, hogy 20 éve támogatja a mianmari demokrácia mozgalmat, többen azonban azzal vádolják, hogy manipulálja a mianmari politikát.
Sorost egyébként tavaly márciusban azzal vádolták, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül pénzügyi visszaéléseket hajtott végre. Akkor az alapítvány több Mianmarban dolgozó kollégáját is kihallgatták és befagyasztották a szervezet helyi, mintegy 4 millió dollár értékű számláit is. Állításuk szerint Soros komoly pénzügyi gondokat okozott azzal, hogy alapvetően Kína gazdasági növekedését szorgalmazta.
A junta azzal vádolta meg a szervezet munkatársait, hogy egy magánbankból vettek fel betéteket, és készpénzzel támogatták a hadsereggel szemben álló, Polgári Engedetlenségi Mozgalom néven ismert kampányt. A nyomozás továbbra is folyamatban van. A Nyílt Társadalom Alapítvány nem kívánt nyilatkozni a mianmari szerepéről - írja a Bloomberg.
A junta nemzeti lottója és idei tervei
A junta elindított egy digitális nemzeti lottót is, amely augusztus óta állítólag több mint 60 ezer dollárnyi bevételt termelt, de van több olyan "Click-to-Donate" weboldaluk is, amelyek a nézőket reklámokhoz irányítják és a nézettség emelkedésével nő az összegyűjtött összeg is.
Az árnyékkormánynak emellett egyre nagyobb tervei vannak: biztosítani akarják az iskolák és a kórházak nyitvatartását, a jelenleg is sztrájkoló munkások bérének kifizetését, valamint saját koronavírus oltási programjukat is intenzíven folytatnák.
Talán a legambiciózusabb lépésük a "Tavaszi Forradalom Különleges Kincstári Kötvények" eladása volt. A vásárlók egy olyan igazolást kapnak, amelyben azt az ígéretet kapták, hogy a befizetett összeget 2 év múlva kamatmentesen visszafizetik. A november végi első ajánlat olyan népszerűnek bizonyult, hogy a bevezetését követő napon belül vissza kellett vonni. Az értékesítés januárban folytatódott, és eddig mintegy 20 millió dollárt sikerült összegyűjteni.
A junta nagyon innovatív és sikeres a különböző módokon történő "pénzszerzésben", de még mindig nagyon távol állnak a céljuktól. Joe Biden amerikai elnök szerint elsősorban szabadon kellene engedni Szan Szu Kjít és más foglyokat és a hadsereget többször arra kérte, hogy Mianmart térítsék vissza a demokráciához vezető útra.