Már 2018-ban kiderült, hogy az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (U.S. Securities and Exchange Commission - SEC) korrupciógyanú miatt vizsgálja a Microsoft Magyarország állami közbeszerzésekben végrehajtott ügyleteit. Annak, hogy zajlik a nyomozás a magyar közigazgatási közbeszerzések ügyében, már korábban voltak jelei: 2017 végén váratlanul szerződést bontott a Microsoft a négyből három nagyvállalatokat és az államigazgatást kiszolgáló partnerével.

A Humánsoft Kft.-vel, az Euro One Zrt-vel és a Racionet Zrt.-vel egyszerre szakították meg a kapcsolatot 2017 decemberében, miközben még évekkel korábban távozott a Microsoft magyarországi leányvállalatától két vezető, Sagyibó Viktor, aki a 4iG Zrt.-nél tett kitérője után a Miniszterelnökség miniszteri biztosa lett, míg a cég korábbi vezérigazgatója, Papp István öt év után került át a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe még 2016-ban.

Kapcsolódó

A Napi.hu akkor részletesen feltárta, hogy egy belső microsoftos megfelelőségi vizsgálat (a céges zsargonban compliance audit) során találtak szabálytalanságokat. Lapunk bemutatta, hogy miért vált gyanússá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egy-egy beszerzése. A Napi.hu kérdésére 2018-ban Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón megerősítette, hogy a közigazgatás-korszerűsítési program érintett. A már említett adóhatósági beszerzésnél akkor is jeleztük, hogy ez egy EKOP-program terhére történt. A 2012. augusztus 22-én aláírt támogatási szerződés eredetileg bruttó 1,99 milliárd forintról szólt, de a 2026/2013-as (XII.29.) kormányhatározat a projekt szakmai tartalmának bővítésével lehetővé tette a támogatási összeg 5 milliárd forintra történő módosítását.

Itt érkezünk el 2022-höz, amikor is a hvg360 arról ír, hogy az OLAF - amely  2019. július 29. óta Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének bejelentésére vizsgálja az ügyet - már részben lezárta a nyomozását. Az Európai Unió Csaláselleni Hivatal javaslatot tett az Európai Bizottságnak, hogy a szoftverlicencekért kifizetett összegek egy részét zárja ki az uniós társfinanszírozásból. A lap beszámolója szerint az érintett szoftverbeszerzések egy részéhez Magyarország az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok forrásait is igénybe vette, vagyis ezt a tételt kell visszafizetnie.

Viszont eközben Magyarországon a hatóságok vizsgálata még nem jutott semeddig. A Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 23-án különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt elindított eljárásában másfél évvel később, 2022 januárjának közepén is ott tart a nyomozás, hogy az ügyben gyanúsítotti kihallgatás nem történt, az OLAF és a nyomozó főügyészség több alkalommal is egyeztetett személyesen és online is.

Az ügyészség azt is állítja, hogy az ügyészség közlése szerint a nyomozásban jogsegélykérelemmel fordultak (vagyis információkat kértek) az amerikai Igazságügyi Minisztériumhoz (DoJ-hez) és az ír igazságügyi minisztériumhoz, amelyekre válasz még nem érkezett. Az pedig az uniós csaláselleni szerv megerősítette, hogy egyeztettek magyar féllel. (Korábban a Napi.hu kérdésére az amerikai DoJ sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy érkezett megkeresés a magyar féltől.)

Az ügy abból a szempontból érdekes, hogy viszonylag kevés közbeszerzési korrupciós ügy ismerhető olyan részletességgel, mint a Microsoft-szoftverlicencek beszerzése: az amerikai céget csak az itteni korrupciógyanús ügyletei miatt büntették meg júliusban 8,75 millió dollárra (2,6 milliárd forintra) abban a megállapodásban, amelyet a hatóságokkal kötöttek, vállalva, hogy globálisan megváltoztatják a közigazgatási szoftverértékesítési eljárásukat. Az amerikai tőzsdefelügyelet és a DoJ nyilvánosságra is hozott több példát, hogyan zajlottak a korrupciós ügyletek a vizsgálataik szerint - amelyben az FBI is részt vett. 

Ebben a már említett, lapunk által korábban részletesen leírt NAV-os és ORFK-s beszerzés mellett bemutatták az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) beszerzését is. A három eljárásnál nagyjából az volt a séma, hogy vagy kedvezményt kértek a Microsoft ír központjától a szoftverlicencek eladására arra hivatkozva, hogy enélkül nem szerződik a magyar állam, vagy köztes szereplőket ékeltek be az eladásokba, viszont a leárazások a végső árakban nem jelentek meg.

Viszont nem pusztán ezek a beszerzések lehettek problémásak, mindössze a rossz gyakorlatokra ezeket hozta példának az amerikai Igazságügyi Minisztérium. A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságtól, amely egy keretmegállapodáson keresztül szerződik a lehetséges partnerekkel, akik az állam szoftverbeszerzéseire ajánlatot tehetnek, a hvg.hu-val most azt közölte, hogy összesen bruttó 22,2 milliárd forint értékben 334 darab Microsoft-szoftverlicenc-megrendelést rögzítettek állami intézmények a központosított közbeszerzési portálon 2013 és 2014 során (abban az időszakban, amit az amerikai hatóságok problémásnak találtak).

Az ügyet bonyolítja, hogy a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség is vásárolt Microsoft-licenceket ebben a két évben, méghozzá négy különböző alkalommal, összesen bruttó 236,5 millió forint értékben. Az ügyészség magától nem jelezte, hogy az érintett időszakban volt KEF-es Microsoft-beszerzése. De volt pár tízmillió forintnyi beszerzése az Igazságügyi minisztériumnak is.