Markus Söder, a konzervatív CSU egyik legbefolyásosabb politikusa - akit sokan a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként tartanak számon - a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság BR Bayern 2 nevű rádiójában sugárzott interjúban megerősítette, hogy pártja fenntartásokkal viszonyul a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szóló berlini döntéshez.

Természetesen fontos az emberiesség és a szolidaritás, de "aggódunk, hogy milyen jelzésértéke" lesz a szövetségi kormány döntésének. Mindig meg kell fontolni a lehetséges következményeket, és "attól tartunk, hogy szívóhatás keletkezik", vagyis még "sok-sok ezren kelnek útra" Németország felé - mondta Markus Söder. Hangsúlyozta, hogy szerinte Németország "nem tudja a világ összes polgárháborús problémáját egyedül rendezni", és különösen hosszabb távon kerülhet nagy kihívások elé az ország. "Valószínűleg akár egymillió muzulmán vallású új polgár is jöhet hozzánk, hogyan sikerül így az integráció? Ez a legnagyobb kihívás" - mondta a konzervatív politikus.

A Reuters hírügynökség egy elemzése szerint a CSU-ban sokan vélekednek hasonlóan. A pártban azt mondják, hogy a menekülthullámnak a hét végén tapasztalt fölerősödése részben annak tulajdonítható, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) vezetésének egy belső utasításként született, ám kiszivárgott és végül a BAMF által megerősített döntése révén - miszerint a szír menedékkérőket egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagországba, ahol beléptek az EU-ba - kialakult az a látszat, hogy Németországban nem érvényesítik többé a dublini előírásokat.

Részben pedig annak tulajdonítható, hogy Angela Merkel kancellár - a testvérpárt CDU elnöke - túlságosan hangsúlyozta, hogy a szír menedékkérők nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust Németországban. Mindez "hatalmas tülekedést" váltott ki, hiszen egyszerre "mindenki azt mondta, hogy +mind mehetünk Németországba, és ha egyszer valahogy eljutunk oda, akkor már senki nem küld el bennünket+" - mondta a Reutersnek Joachim Herrmann bajor belügyminiszter.

Bírálatot fogalmazott meg a CSU egy másik tekintélyes politikusa is, Stephan Mayer, a Bundestag konzervatív frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa, aki a Reutersnek "szuboptimális" - nem éppen megfelelő - fejleményként értékelte, hogy nyilvánosságra jutott, hogy a BAMF nem küld vissza szíriai menedékkérőket Magyarországra. Ennek hatására a menekültek már nem is akarják regisztráltatni magukat Magyarországon vagy Ausztriában, hanem egyenesen Németországba akarnak utazni. Ennek a folyamatnak a feltartóztatásához pedig a szövetségi kormánynak nagyon határozott intézkedésekre lenne szüksége a menekültek útján fekvő államoktól, azaz Törökországtól, Görögországtól, Macedóniától, Szerbiától, Magyarországtól és Ausztriától.

Ráadásul még hetek telhetnek el, mire kiépülnek Görögországban, Olaszországban és Magyarországon a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok - úgynevezett hot spotok -, amelyekből szét lehet majd osztani az uniós tagállamok között a védelemre jogosult menedékkérőket, illetve haza lehet szállítani a védelemre nem jogosult kérelmezőket - írta Andreas Rinke, a Reuters németországi kormányzati ügyekkel foglalkozó vezető tudósítója a hírügynökség német nyelvű portálján megjelent elemzésében.

Egyébként a BAMF augusztus 25-én erősítette meg német lapoknak, hogy augusztus 21-től - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - a szír menedékkérők esetében nem él a menekültügyi eljárás elvégzésére illetékes uniós tagországba történő visszaküldés lehetőségével. A döntésről a munkatársakat egy belső utasításban tájékoztatták, amelyről elsőként az asylumineurope.org menekültügyi hírportál számolt be augusztus 24-én.

A hét végén 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Németországba - pontosabban Bajorországba - Ausztrián keresztül vonattal. Hétfőn újabb 4400 menedékkérő érkezett, kedden pedig délutánig további 1300. Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.