A dokumentum szerint az illegális bevándorlók száma az előző évhez képest tavaly több mint 150 ezerrel, mintegy 27 százalékkal csökkent, amely a 2015-ös, legmagasabb adatokat mutató évhez lépest 92 százalékkal kevesebb. Ez nagyrészt a Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Máltát és Olaszországot érintő migrációs útvonal mellőzésének köszönhető. Itt az illegális határátlépések száma 80 százalékkal, mintegy 23,5 ezerrel csökkentek tavaly.
A Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonal jelenleg az egyik leggyakrabban használt csatorna Európa irányába. A Spanyolországra nehezedő nyomás az elmúlt években jelentősen nőtt, 2018-ban az észlelt illegális határátlépések száma meghaladta az 57 ezret, ami kétszerese a 2017-ben regisztrált számoknak. A Marokkóból útnak indulók - főként a szubszaharai országok állampolgárai és a marokkóiak - száma egy év alatt ötszörösére nőtt.
A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, a török-görög tengeri és szárazföldi határokat érintő migrációs útvonalon szintén a migránsok számának növekedését jelezték. A görög hatóságok a spanyolországi számokhoz közel hasonló adatokat, hozzávetőleg 56 600 illegális bevándorlót regisztráltak - főként a szárazföldi határokon - az év folyamán. A számadatok 34 százalékkal magasabbak, mint a 2017-es évben voltak - emelték ki.
A nyugat-balkáni útvonalon található országokra nehezedő migrációs nyomás tavaly szintén tovább erősödött vagy azonos szinten maradt. A régióban kialakult mindkét fő, a Szerbián keresztül vezető központi útvonalon, valamint a görög-albán határszakaszt, majd Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot és Szlovéniát érintő folyosó mentén az előző évhez képest erősebb migrációs nyomás tapasztaltak. A szerb-magyar, a szerb-horvát és a szerb-román határon a nyomás viszonylag alacsony maradt.
A jelentésből kiderült az is, hogy tavaly minden ötödik illegális bevándorló vallotta magát 18 évnél fiatalabbnak, a gyermekes családok vagy a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúak pedig főként a Földközi-tenger valamelyik migrációs folyosóján érkeztek Európába. Az uniós tagállamok a partnerországokkal közösen 2018 folyamán mintegy 4 százalékkal több, 10 600 embercsempészt vettek őrizetbe - tették hozzá.