Miközben Oroszország háborúja Ukrajna ellen egyre jobban elmélyíti a világon kialakult élelmezési válságot, az agresszor a katasztrofális helyzet legnagyobb nyertesei közé tartozik – írja a Bloomberg a gabonapiaci helyzetet elemző cikkében.

A háború miatt leállt az ukrán gabonakivitel a Fekete-tengeren keresztül, ami a legfontosabb szállítási útvonal, miközben rontja a helyzetet, hogy a világ több részén szárazság miatt csökkent a termés, tovább mérsékelve a kínálatot. A gabona ára rekordmagasságba emelkedett és éhínség fenyeget a Közel-Kelet és Észak-Afrikában, az orosz és az ukrán termény legnagyobb importőr országaiban.

Eközben Oroszország tovább folytatja kivitelét a magasabb árakon és a kedvező időjárásnak köszönhetően a következő szezonban is jó termésre számíthat. Miközben a gabona ára idén 50 százalékkal haladja meg a tavalyit, az orosz költségvetés 1,9 milliárd dollár bevételre tett szert az idei szezonban az exportvámokból – derül ki a SovEcon agrártanácsadó cég becsléséből.

Ezzel úgy terjesztik ki a háború hatását a világ egészére, hogy Ukrajnán kívül nem támadnak közvetlenül egyetlen országot sem – véli Tim Benton, az amerikai Chatham House kutatási igazgatója. Ezzel reagált Moszkva kijelentésére, miszerint csak abban az esetben oldanák fel a fekete-tengeri Odessza kikötőjének blokádját, ha a nyugat visszavonná a háború kezdete óta Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankcióit. A szakértő szerint politikai nézőpontból ez a helyzet, miután a gabonapiac kulcsfontosságú a világgazdaságban.

Szűk keresztmetszetek

A kikötők blokádjával az oroszok arra szorítják az ukrán gabonaexportőröket, hogy a szárazföldön szállítsák a terményeiket, ami olyan szűk keresztmetszetet eredményez, hogy a szokásos kivitelnek csak a negyedét tudják lebonyolítani. Ezzel kapcsolatban David Beasley, az ENSZ Világélelmezési programjának vezetője sem csomagolta be véleményét. Szerinte az ukrán kikötök elzárása az exportálás lehetőségétől hadüzenet a világ élelmiszer-biztonságával szemben. Az élelem hiánya milliókat ösztönözhet a kivándorlásra. Szervezetének becslése szerint az éhezés egy százalékos növekedése két százalékkal növeli a migrációt, miközben a világ 43 országának 49 millió lakosa ajtaján kopogtat az énezés.

Ukrajna a világ hat legnagyobb gabona-, csirke- és mézexportőre között van. Az agrár- és az élelmiszerszektor hozza az ország GDP-jének tíz százalékát. Ezt bukja most el, miközben Oroszország nemzetközi gabonakereskedők segítségével árulja terményét a világon, amelyből még Izrael is vásárolt, miközben korábban gyakran importált gabonát Ukrajnából. Az orosz kivitel a 2021-2022-es szezonban május végéig 34,1 millió tonna volt, ami 11 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – jelentette az orosz Interfax hírügynökség.

Kiütötték a versenytársat

Oroszország a háborúval egyszerűen kipattintotta a piacról egyik legnagyobb versenytársát – mondja Hugo Boudet, az AgFlow tanácsadó cég elemzője arra utalva, hogy az orosz termelők május első három hetében jelentősen növelték kivitelüket a tavalyihoz képes olyan országokba, mint Törökország vagy Irán. A kiszolgáltatott importőr országok nem is gondolhatnak arra, hogy a háborút elítélve ne vásároljanak orosz gabonát.

És az ukrán farmerek tüzérségi bombázás árnyékában dolgoznak a földeken, amelyekről helyenként el kell távolítaniuk a halottakat. Az orosz tüzérség tudatosan támadja a mezőgazdasági raktárakat – állította Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon tartott előadásában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy elkonfiskálja az ukrán termelők terményét a megszállt területeken. Egyiptom visszautasította egy szállítmány ukrán áru kihajózását a származást jelző megfelelő dokumentumok hiánya miatt.

Eközben az orosz lakosságot sem kíméli az élelmiszerek drágulása. Bár gabonából és cukorból Oroszország önellátó, az élelmiszerek számos további összetevőjéből importra szorul. A háború kitörését követő pánikvásárlások ugyan alábbhagytak, ám az élelmiszerek inflációja így is a legmagasabb 2004 óta. Szakértők szerint édes mindegy, hogy egy ország orosz vagy ukrán forrásból szokta-e beszerezi az élelmiszer-alapanyagot, mindenképpen szorító helyzetbe kerül.