Az európai bankoknak legalább 200 milliárd eurónyi extra forrásra lenne szüksége, ha Görögország miatt arra kényszerülnének, hogy az adósságaikat leírják, továbbá más eurózónás tagállamok is követnék Görögország példáját - írja a Reuters.

Egyre inkább előtérbe kerül az európai bankok feltőkésítésének kérdése - ha szükséges, akár adófizetői pénzekből is - amint Görögország lehetséges csődjéről szóló hírek is gyarapodnak és élezik a helyzetet. Ennek kapcsán ugyanis egyre inkább arról szólnak a találgatások, hogy a régió bankjai az állampapír-befektetéseik miatt leírásokra kényszerülhetnek.

A Nomura elemzői szerint egy görög csődöt - amely mintegy 40 milliárd eurós kárt okozna - elbírnának még a bankok, ám a piacok figyelme azonnal nagyobb országok felé irányulna és a régión belüli adósságleírásra.

200 milliárd euró, de lehet, hogy több?

Az IMF számításai szerint az európai bankoknak 200 milliárd eurónyi extra forrásra lenne szükségük, de több elemző a Valutaalapnál jóval komorabban látja a helyzetet. A Credit Suisse szerint akár 400 milliárd eurónyi extra forrást is a bankrendszerbe kellene fecskendezni 2012-re, hogy a recesszió, a szuverén adósság és a drágább források által ütött lyukat befoltozzák. A Barclays Capital számításai 230 milliárd euró lenne ahhoz szükséges, hogy a Tier 1 tőkemegfelelési mutató 6 százalékát tartani tudják a pénzintézetek abban az extrém esetben, ha a PIIGS (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország és Spanyolország) országok állampapírjaiba fektetett forrásaik felét le kellene írniuk.

Jó lenne tudni, mennyi az annyi

A magánbefektetők azonban világossá tették hogy ők ilyen mértékű leírásokat nem vállalnak be mindaddig, míg Európa nem lép fel közösen az eszkalálódó válság megállítására. Egy befektetési bankár a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a befektetők hajlandóak lennének segíteni, ha számszerűsíteni lehetne a hiányzó összeget.

Korábban egy görög helyi lap arról számolt be, hogy ha Görögország csődbe megy, a bankok mintegy 50 százalékos leértékeléssel szembesülhetnek. Ezt a hírt a görög kormányzat szinte azonnal cáfolta, és közölte, hogy az ország azon van, hogy teljesítse a második mentőcsomag feltételeit. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter viszont a G20-ak találkozóján azt mondta, hogy elképzelhető a második görög csomag felülvizsgálata, de a soron következő részlet kifizetése esetében erre nincs szükség.

A francia felügyelet közben azt közölte, hogy körülbelül 15-20 banknak több tőkére van szüksége. A francia közlemény ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a francia bankoknak nincs szükségük több tőkére. Emellett más nagyobb országok - Németország, Spanyolország - is vonakodik, és szemben a piaci véleményekkel azt állítja, hogy pénzintézeteinek nincs szüksége azonnali feltőkésítésre

Döntéshozók is lépéseket sürgetnek

A brit pénzügyminiszter, George Osborne pénteken kijelentette: az eurózónának a bankrendszert érintő porblémák terén a következő hetekben lépnie kell. A brit pénzügyminiszter ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy szerinte az IMF bankveszteségekre vonatkozó kalkulációi helyesek, emellett annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a pénzintézeteket megfelelő mértékben fel kell tőkésíteni.

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble szerint a bankok feltőkésítése nem az ECB feladata, hanem a tagállamoké. Schäuble ugyanakkor azt is közölte, hogy a G20-ak is üdvözölték az európai döntéshozók júliusi vállalását az EFSF megerősítéséről, majd ezen döntések minél hamarabbi bevezetését sürgette. Szerinte minden eurózónás tagállam legkésőbb október közepéig ratifikálja ezen döntéseket.

Az EFSF-fel kapcsolatban emellett azt is kijelentette, hogy az alapnak nem közvetlenül kellene feltőkésítenie a bankokat.

Az ECB kormányzó tanácsának tagja, Ewald Nowotny úgy vélte, hogy az EFSF kötvényvásárlása az év végére tolódhat, de reményét fejezte ki, hogy az alap már hamarabb is műdödőképes lesz. A jegybankár emellett arra is utalt, hogy az európai bankok hosszabb távú források szerzése terén problémákkal küzdenek és megerősítette, hogy az ECB kész a szükséges likviditás biztosítására.

Az európai pénzügyi döntéshozók közül többen kifejezték kétségüket pénteken, hogy az EFSF-re eddig hangoztatott bővítés elég lesz-e. Egyes vélemények szerint a mentőalap forrásszükséglete elérheti, de meg is haladhatja az 1000 milliárd eurót.